Az új földesúr

",,Egy regényemben sem igyekeztem a kort, melyben történetem meséjefejlődik, annyira híven ecsetelni, mint Az új földesúrban.Azok az alakok valóban mind itt éltek, az a küzdelem valóban itt folytle a szemünk előtt, magunk is szerepeltünk benne; ennek a komikuma éstragikuma mind valóság.Az egésznek az eszméjét egy nevezetes ötlet adta.Én láttam egy este Haynau tábornagyot (a nyugalmazottat) magyarruhában, széles szalagú darutollas túri süveggel a fején, a legkizárólagosabbmagyar urak társaságában megjelenni. Még élnek többen, akikhallották tőle ezen erős mondást: wir Ungarn lassen unsere Rechte nichtconfisciren! Már akkor a nyugalmazott tábornagy magyarországi földbirtokosvolt.Ehhez a néhány szóhoz is magyarázat kell: magyar ruhában, szélesszalagú darutollas túri süveggel.A Bach-korszakban annyira ment az állambölcsek figyelme, hogy méga magyarok öltözetére is kiterjedt. Miniszteri rendelet folytán betiltatotta széles szalagú kalapok viselése; de különösen a tollviselés a kalapokmellett. E klasszikus rendelet végrehajtására az alföldön éppen egymagyar nemesi családból származott kerületi főnök vállalkozott, aki sokszázadon át érdemekkel tetézett ősi családnevét Bonyhádyra változtatta,s aki az országos vásárokon szedette le a kalapok mellől a tollakat; amiértaztán megörökíttetett az országszerte énekelt népdalban:Kecskeméten kidobolták, Hogy a tollat ne hordozzák. Most a tollat kettőszedi, Amsli zsidó s a Bonyhády...""