Harminckét nevem volt - Dokumentumregény

1944. július 27-én a csendőrnyomozókkal való tűzharcban elesett barátaimról Ságvári Endre. E nap történetét tartalmazza ez az írás. Nem rólam, barátaimról, elvtársaimról szól e történet. A szereplők fital fiúk, lányok, az Országos Ifjúsági Bizottság és a VII. kerületi ifjúmunkáscsoport tagjai. Olyan fiatalok, akik szerették volna az életüket szebbé, jobbá tenni, és szerették azt a harcot, amelyet ezért folytattak. E harc éleltük értelmét jelentette. Szeretném, ha mások is megismernék e történetet. E nap egy nemzedék harcának elválaszthatatlan mozzanata, és minden, ami e napot megelőzte. Ügyünk erejét a forradalmi nemzedék egysége, összeforrottsága biztosítja, s ehhez jobban kell ismernünk egymást.
E történet szereplőinek egy része átélte a viharokat, és ma is a küzdők táborában van. Egy részük akkor halt meg, amikor a legfájdalmasabb meghalni a győzelem előtt. De életünket, harcuknak és haláluknak értelme volt, mert segítettek elűzni a sötétséget, amely már-már mindent beborított.