A Romanovok utolsó napjai - A jekatyerinburgi tragédia

1918. július 4-én új parancsnokot neveztek ki a szigorúan őrzött, jekatyerinburgi Ipatyjev-ház élére. Jakov Jurovszkijnak hívták, s az ő feladata volt, hogy végleg megoldja a cári család kérdését, amely egyre több gondot okozott a bolsevik vezetésnek. Tizenhárom nappal később Jurovszkij parancsára, de minden bizonnyal Moszkvából Lenintől és Szverdlovtól érkező utasításra egy alagsori szobában kivégezték II. Miklós volt cárt, a feleségét, Alekszandra Fjodorovnát, négy lányukat, a trónörökös Alekszejt és a még velük lévő szolgáikat.
A történetet már sokan megírták, Rappaport könyve mégis különleges. Soha senki nem tárta fel még ilyen meggyőzően az uráli bolsevikok és a moszkvai vezetés kapcsolatát miután a hivatalos orosz történetírás ma is azt tartja, hogy a gyilkosságra sem Lenin, sem bárki az új szovjet-kommunista kormány vezetői közül nem adott utasítást, és főleg nem a cárné, a lányok, a kiskorú Alekszej és a szolgák megölésére. Soha senki nem írta meg ilyen percnyi pontossággal a kivégzés minden hátborzongató részletét felkutatva minden létező beszámolót az utolsó órákról. És soha senki nem ábrázolta még ennyire árnyaltan az utolsó orosz cárnak, feleségének, lányainak és beteg fiának személyiségét minden hibájukkal, de ugyanakkor azzal a méltósággal együtt, ahogy sorsukat viselték.
Rappaport könyve a precíz, de egyben érzelmekkel telített történetírás remekműve.