Buci

Deák Róbert a neve e könyv főszereplőjének, a VIII. kerületi exbokszolónak, de mindenki Bucinak szólítja. Mi tagadás, soha nem tévesztették össze egy professzorral, ámbár képes magas szintű előadásokra, s ha a helyzet úgy kívánja, meg sem mukkan, csak bámul a levegőbe, szép bandzsa szemével. Egy biztos: ahol ő megjelenik, ott műsor van! Buci egy proliból lett proli. Mert a nyomorból indult el és nem kötött ki sehol. Képtelen volt felfelé kapaszkodni. Az iskola elkerülte őt. A ringben verekedett. Előfordult, hogy link dumával kereste a kenyerét. Egyébként halál jó beköpései vannak, észrevétlenül mond ki szentenciákat, még a politikában is. E könyvben például emlékezik a gyorsan elrepült három-négy évtizedére és szinte bocsánatot kér a hibáiért, azért, mert élni merészelt. Az interjúk közötti fejezetekben olyanok nyilatkoznak, akik mesélnek róla és arról a bizonyos korszakról. Buci tehát, egykor nagy reményekkel indult el a karrier felé vezető úton és nem is csalódott. Ma már ruhatáros...