A magyar ponyva képes bibliográfiája 1. - Palladis 1 pengős regények - Az Athanaeum detektívregényei

Mióta az irodalomkritikát feltalálták, nem szűnő sokszor indulatoktól terhes vita folyik a ponyváról , mint olyanról: pária műfaj, a népnek ópiuma, mely öl, butít és nyomorba dönt, avagy hasznos szórakoztató műfaj, amely nem lép fel magas irodalmi igénnyel, hanem csak kikapcsolódást nyújt, elvarázsol, feledteti a hétköznapok búját-baját.

Vajh minden ponyva fércmű, amely ha nem is máglyára való, de legalábbis cenzorért kiált, vagy pedig megvannak a maga kiemelkedő kvalitású darabjai a szürke tömegtermelés mellett?

() Bizonyos, hogy az 1930-as, 1940-es évek Magyarországán a könyvolvasó nagyközönség minden bizonnyal legszélesebb körben fogyasztott terméke a ponyvaregény volt. Az akkori generációk sok-sok tagjának meghatározó olvasmányélményei voltak, ezzel szemben az irodalomtörténet (horribile dictu a kultúrtörténet) totálisan negligálja ezt a tényt

A korszak ponyvái közül az egyik, ha nem a legelőkelőbb helyet a műfaj hazai megújítója, a Palladis kiadó 1 pengős regényei foglalták el kötetünk szereplői.

Ez a kiadvány nem rehabilitálni akarja a ponyvát, csak a teljes feledéstől megóvni , mert igen kevés példány élte túl az elmúlt évtizedeket.

Ez a bibliográfia Grób László szerint egyrészt rendszerezni akarja a sorozatokban és a sorozatokon kívül megjelent kiadványokat, másrészt megmenteni az utókornak a magyar könyvkiadás történetének egy jellegzetes műfaját, a ponyvaborítót, amely a ponyva elengedhetetlen, szerves tartozéka, sokszor szinte a tartalommal versengő fontosságú.

A színes borítóképek az 55-117. oldalon találhatók.
A Magyar Ponyva Képes Bibliográfiája című ezen kiadványt a Palladis 1 Pengős regények, és az Athenaeum detektívregényei, a magyar könyvkiadás történetének egy jellegzetes műfaja iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.