Tavaly ilyenkor

Mikor a regény rokonszenves hőse megszökik az ifjúsági építőtáborból, nem a munka elől menekül. Építészmérnöknek készül, tervezni szeretne, pompás épületekről álmodik, de mikor megtudja, hogy két hetüket árokásással fogják eltölteni, úgy érzi, csúfosan becsapták. Nekivág egy fillér nélkül a világnak, mint a mesebeli királyfi, hogy meglelje a szerencsét: a neki való szép, érdekes munkát. És miközben autószerelőből hős életmentővé, villanyszerelőből hamis Krisztussá, potyautasból idénymunkássá, tányérmosóból csacsihajcsárrá vedlik át, nemcsak a saját bőrén tapasztalja meg a magvas tanulságot, hogy a megélhetésért mindenütt keményen meg kell dolgozni, de megszerzi kalandozásainak társa: a bájos, egyenes, talpraesett Zsuzsi barátságát is . A középiskola után pedig éppen a nagy építkezésen találja meg azt a célt, amiért lelkesen dolgozik érdemes.
A fiatal író lendületesen, sok humorral pergeti a fura kalandok sorozatát, érdekes és jellegzetes figurákat rajzol biztos kézzel, stílusa tömör, lényegre törő. A fejezetek élén Kondor Lajos fejlécei állnak.