A rózsafa bútor

Az irodalomtörténészeket és filológusokat az egész világon izgatja a kérdés: vajon csakugyan Anatole France írta-e A rózsafa bútor című elbeszélés eredetijét, amely 1896-ban jelent meg magyar fordításban, és amelyet nemrég (az 1950-es években - a Digi-Book megj.) a magyar fordítás nyomán német és orosz nyelvre is lefordítottak. A Komlós Aladár által elindított és filológiai izgalmakban bővelkedő nyomozás még nem vezetett eredményre, de az Európa Könyvkiadó addig is úgy vélte, hogy ez az igazán france-ian ironikus és mulatságos elbeszélés mindenképpen megérdemli, hogy ismét eljusson a magyar olvasóközönséghez, mely közönség minden bizonnyal élvezettel fogja olvasni a vidéki líceum szigorú és pedáns agglegény tanárának történetét, aki váratlan örökségéből új bútort vásárol, egy könnyű kis táncosnő bútorait, és ettől kezdve piperkőc módon kezd öltözni, elhanyagolja iskolai munkáját. A bútor egykori tulajdonosának egykori életét, léha, tunya, hiú és álmatag életét kezdi élni... Olvashatjuk az egykori, 1959-es kiadás fülszövegében. És amit egykoron, ötven évvel ezelőtt megérdemelt az olvasóközönség, az így van napjainkban is: mert az emberi lélek örök, mit sem változott ötven év alatt. Ezért ugyanúgy szórakoztató és egyben tanulságos Galuchet úr története.