Elveszett győzelmek - Erich von Manstein tábornagy II. világháborús emlékirata

A háttérből, vezérkari tisztként már a háború első szakaszában nagy hatást gyakorolt a történésekre. Később, kiváló parancsnokként 1941-44 között kulcsszerepet játszott az orosz hadszíntér gigászi küzdelmeiben. A hadjáratokról szóló részletes beszámolóknak, az éles kommentároknak és a nagy jelentőségű exkluzív információknak köszönhetően Manstein emlékirata az egyik legfontosabb adalék a II. világháború történetéhez.
B. H. Liddell Hart százados, hadtörténész

Felbecsülhetetlen értékű háborús könyv, mindenkinek ajánlható, aki szívesen olvassa egy igen művelt, világos stílusban fogalmazó katona írásait, aki ugyanolyan magabiztosan használja a tollat, mint a kardját A könyv legjobb része a sztálingrádi tragédia szemléletes leírása, melyet a szerző abból a beosztásból követhetett, ahonnan a legtökéletesebb képet kaphatta a kibontakozó drámáról.
S. L. A. Marshall, New York Times

Az Elveszett győzelmek a háborúról szóló négy-öt legjobb mű egyike. Minden katonai könyvtárban ott a helye.
Yale Review

Manstein beszámolója a hadjáratokról, melyekben részt vett, a legjobb II. világháborús visszaemlékezések közé tartozik. A mű egyik legértékesebb része a Hitlerrel való találkozásairól szóló leírások, és a Hitlerről, a katonai parancsnokról írott jellemzések.
San Francisco Chronicle

Manstein a német nézőpontból kiindulva mesteri, briliáns háborús beszámolót közöl saját szerepéről az események sodrában, a laikusok számára is érthető módon ismerteti a lengyelországi, a franciaországi és az oroszországi harcok történéseit. Mivel a hivatásos tiszteknek ismerniük kell a számukra idegen felségterületnek számító politikai dimenziókat is, átfogó képet ad a kínálkozó, de elszalasztott hadászati lehetősekről.

Erich von Manstein 1887-ben született Berlinben. Vezérkari főnök volt Rundstedt hadseregcsoportjánál az 1939. szeptemberi lengyelországi hadjárat során, majd egy gyaloghadtestet irányított 1940 májusában Franciaország inváziója idején. A Szovjetunió elleni támadás megindításakor, 1941 júniusában egy páncéloshadtestet vezetett, 1942-ben tábornaggyá léptették elő és kinevezték a Don hadseregcsoport parancsnokává. 1944 márciusában Hitler felmentette tisztségéből, a háború hátralévő részében visszavonultságban élt.

A háborúban betöltött tisztségemnél fogva nagyrészt a hadvezetés szempontjából szemléltem az eseményeket. Mindazonáltal remélem, hogy sikerült egyértelművé tennem: a döntő tényezőt mindvégig a német harcoló katonák önfeláldozása, hősiessége és kötelességtudata jelentette a különböző szintű parancsnokok rátermettségével és felelősségvállalásával karöltve. Ezek azok a jellemvonások, melyeknek a győzelmeinket köszönhettük, és egyedül ezek tettek minket képessé arra, hogy szembeszálljunk ellenfeleink nyomasztó túlerejével.
Erich von Manstein