Természetvédelem az ezredfordulón - A KORSZERŰ TERMÉSZETVÉDELEM ÁLTALÁNOS ALAPJAI

A fejlődés irányához igazodóan a magyar környezet- és természetvédelemben (is) jelentős változásokat hozott a legutóbbi évtized. Szakmai szempontból korszakváltó jelentőségű a környezet illetve a természet védelméről szóló új törvények (1995. illetve 1996. évi) megjelenése, melyekben - többek között - a környezetvédelmi és gazdasági ágazatok gyakorlatilag elkülönült tevékenysége, a korábbi, lényegében rezervátum elvű természetvédelem, a megfelelő szabályozás hiánya miatt "súlytalan" tájvédelem helyett a rendszer-szemlélet gyakorlati alkalmazásának követelményei fogalmazódtak meg.

Az új feladatok megoldására új eljárások, eszközök jelentek meg, melyek alkalmazása a társadalom véleménynyilvánítását, sőt aktív közreműködését is igényli. A természeti örökségünk, erőforrásaink fenntartását, a tájak védelmét, a természetkímélő gazdálkodás kialakítását célzó (országos és helyi) szabályozások megalkotása és hatékony érvényesítése, a környezetalakítás, a területfejlesztés értékmegőrző megvalósítása, vagy például a természetvédelmi hatásvizsgálatok megalapozása ugyanis csak a legkülönfélébb szakterületek képviselőinek bevonásával, a lakosság, a társadalmi szervezetek érdemi közreműködésével és támogatásával lehet valóban eredményes.

Könyvünk ehhez kíván segítséget nyújtani azzal, hogy bemutatja az új szemléletű, korszerű természetvédelem céljait, vezérlő elveit, a nemzetközi és a magyarországi szabályozás jellemzőit, a természet- és tájvédelem szakmai fogalomrendszerét és fontosabb eljárásait.