Nagykunsági krónika - Melyet részint régi írásokból, részint a szájhagyomány alapján egybeszerkesztett

"Európa nem arra kíváncsi, hogy átvettünk- e mindent, amit az európai művelődés nyújthat, hanem arra, hogy a magunkéból mivel gyarapítottuk az európai művelődést." - Györffy Istvánnak a szellemi végrendeleteként megjelent A néphagyomány és a nemzeti művelődés című munkájában olvasható ez a ma is megszívlelendő gondolat. Munkássága ennek a bizonyítéka. A Nagykunsági krónika szép irodalmi nyelven megírt tanulmányok sora, melyben a régi nagykunok mindennapi életének, többek között a letűnt rét világának, a szilaj pásztoroknak állít emléket. A szerző a török kor mondavilágába és a vészterhes 17. századba a szemtanú hitelességével vezet el bennünket. A 18-19. század már a tanácsi jegyzőkönyvek, régi elsárgult iratok vallomásaiból lép elénk. Nem feledkezik meg a Bácskába települt kunságaik sorsának megrajzolásáról sem. A záró fejezet a híres táncos, Egres Kis Lajos verbunkos huszár cselekedeteit idézi fel. A szerző tágabb szülőföldjének állít emléket ebben a szép könyvben.