A vagyoni értékű jogok és a gazdasági jog egyes kérdései a házassági vagyonjogban - KÉRDÉSEI A HÁZASSÁGI VAGYONJOGBAN

A Csjt., valamint a Gt., a Tpt., az Szvt., és a privatizációval kapcsolatos jogszabályok együttes alkalmazásával összefüggő jogiroáalmi álláspontok egy része, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság - elmúlt tíz évben kialakított - házassági vagyonjogi ítélkezési gyakorlata a 2006. július 1-jén már hatályba lépett, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV, törvénybe: az új Gt.-be már beépült, a jövőben pedig - annak javaslata szerint - előreláthatóan az új Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyvébe is beépül majd. Mindezek miatt a jelen kiadványunk foglalkozik: - a személyes, családi és háztartási célokat szolgáló vagyoni értékű jogokkal (haszonélvezeti, használati és bérleti jog, lízing stb.), - a Tpt. hatálya alá tartozó és a Tpt, hatálya alá nem tartozó értékpapírokkal (többek között a kárpótlási jegy alvagyoni jellegének megállapításával), - az aktív és passzív egyéni vállalkozói vagyon (tárgyi eszközök, tagi kölcsön, aáó- és tb. tartozás stb.) alvagyoni jellegének és értékének megállapításával, az egyéni vállalkozó házastárs közös vagyonnal való egyoldalú rendelkezésének (a vállalkozásba "bevitt" vagyontárgyak egyoláalú értékesítésének vagy apportáiásának) jogkövetkezményeivel, és a nem egyéni vállalkozó (másik) házastársnak a vállalkozó házastárs által kötött ügyletért az ügyletkötő harmaáik személlyel szemben fennálló felelősségével, - a régi Szvt,, az Szvt., az Úszt. és a 2006, évi X. törvénnyel (új Szvt.) szabályozott szövetkezetben részesedésekkel (szövetkezeti üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektető szövetkezeti részjegy és átalakított befektető szövetkezeti részjegy), továbbá - a polgári jogi társaságbeli részeseáés alvagyoni jellegének meghatározásával, valamint - a fentebb részletezett vagyontárgyak házastársak közötti megosztásának a lehetséges módozataival kapcsolatos jogirodalmi álláspontokkal és a Legfelsőbb Bíróság valamennyi ilyen tárgyú házassági vagyonjogi ügyben hozott határozatával. A kiaávány lehetővé teszi és megkönnyítheti a fentebb részletezett vagyontárgyakkal összefüggő jogalkalmazási problémák mikénti megítélését és elősegítheti az új társasági jogi és házassági vagyonjogi jogszabályokra való zökkenőmentes áttérés lehetőségét is.