A társasági részesedések a házassági vagyonjogban

A Legfelsőbb Bíróságnak a Csjt., valamint a régi Gt. és a Gt együttes alkalmazásán alapuló - elmúlt tíz évben kialakított - ítélkezési gyakorlata, amely időközben a 2006. július 1-jén már hatályba lépő, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvénybe: az új Gt.-be már beépült, a jövőben pedig, annak Javaslata szerint, előreláthatóan az új Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyvébe (a továbbiakban: Csjk.) is beépül majd. A Legfelsőbb Bíróság házassági vagyonjogi ítélkezési gyakorlatának az ismerete tehát nem csupán annak a "jogszabálypótló"- jellege miatt, hanem azért is szükséges, mert az új Gt. és az új Ptk. Családjogi Könyvének a hatályba lépéséig lehetővé teszi, azt követően pedig jelentősen megkönnyítheti a vagyoni értékű jogokkal és társasági részesedésekkel összefüggő jogalkalmazási problémák minkénti megítélését mind a társasági jog, mind pedig a házassági vagyonjog terén, és ezáltal elősegítheti az új társasági jogi és házassági vagyonjogi jogszabályokra való zökkenőmentes áttérés lehetőségét is. Könyvünkben nem csupán a régi Gt. és a Gt. alapján kialakult jogirodalmi álláspontok és ítélkezési gyakorlat ismertetésére szorítkozunk, hanem annak az új Gt. hatálya alá tartozó társaságokra vonatkozó alkalmazhatóságára is kitérünk. Ismertetjük a régi Gt., a Gt. és az új Gt. házassági vagyonjogi szempontból lényeges, a házastársi közös vagyon- aktív és passzív - tárgyával, az egyes cégformájú gazdasági társaságok értékével és megoszthatóságának módjával, valamint a házastársak egymással és harmadik személyekkel köthető befektetési és vállalkozási célú ügyletek érvénytelenségével és hatálytalanságával, a befektetési és vállalkozási célú vagyonnal való egyoldalú rendelkezés jogkövetkezményeivel, valamint a tag és a nem tag házastárs felelősségével összefüggő jogirodalmi álláspontokat és bírói gyakorlatot is. A régi Gt. és a Gt. rendelkezései, a házassági vagyonjogi perek természetéből következően, az új Gt. közeljövőbeni hatályba lépése ellenére, előreláthatóan még hosszú időn át alkalmazásra kerülnek, ezért azok ismertetésének a mellőzésére nem volt mód. Az új Gt. ismertetésének a szükségessége miatt viszont, terjedelmi okokból, nem volt lehetőségünk a személyes, családi és háztartási célokat szolgáló vagyoni értékű jogokkal (haszonélvezeti, használati és bérleti jog, lízing, stb.), az értékpapírokkal, az egyéni vállalkozói vagyonnal, valamint a régi Szvt., az Szvt., az Úszt. és a 2006. évi X. törvénnyel (új Szvt.) szabályozott szövetkezetbeli részesedésekkel (szövetkezeti üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektető szövetkezeti részjegy és átalakított befektető szövetkezeti részjegy) összefüggő házassági vagyonjogi gyakorlat ismertetésére. Az utóbbi vagyontárgyakkal összefüggő jogirodalmi álláspontok és ítélkezési gyakorlat ismertetésére ezért, az eredeti szándékunkkal ellentétben, külön könyvben térünk ki.