Magyar piaristák a XIX. és XX. században

Lubomirski Szaniszló lengyel herceg, a kocimi csata diadalmas törökverő hőse, 1642-ben, tehát még Kalazanci Szent József életében (1648. augusztus 25) a szepességi Podolinban kollégiumot alapított a lengyel hazájában már gyökeret vert piarista atyák számára. Alapító szándékát a mondott év november 8-án kiállított alapítólevelében a következőképen okolta meg: Minthogy a Szentlélek égő tüzétől gerjedezve beláttam, hogy Isten szigorú ítéletét jócselekedetekkel kell megelőznöm és az égi javakat a földiek árán kell megszereznem, elhatároztam, hogy az eretnekek között terjeszteni fogom katolikus hitünket, és hogy ezt elérhessem, Podolinban kollégiumot alapítok a piarista atyák számára... Ezért a piarista atyák tartoznak az ifjúságot szerzetük szabályai szerint a keresztény jámborságban és a tudományokban nevelni s a katolikus vallást az Ige hirdetésével és tanításával terjeszteni.
Az első piarista raj, három felszentelt pap, öt fogadalmas testvér és tíz novicius az olasz Franco János házfőnök vezetésével november 20-án vonult be az ősi szepességi városkába. Beiktatásuk Conti Onofrius provinciálisnak, Hosszutóthy László szepesi prépostnak, a krakkói püspökség és káptalan biztosainak s a város előkelőségeinek jelenlétében december 10-én ment végbe. Ugyanezen alkalommal Sapelius krakkói kanonok megáldotta és elhelyezte az alapító herceg védőszentjének, Szent Szaniszló püspöknek és vértanúnak tiszteletére építendő templom alapkövét.