Az orvos kártérítési felelőssége

Az egészségügyi szolgáltatók ellen indított kártérítési eljárások Magyarországon a rendszerváltás után kerültek a figyelem középpontjába. Ez alapvetően három okra vezethető vissza. Egyrészt a 90-es évek elejétől kezdődően feltűnően emelkedni kezdett az ilyen peres eljárások száma, emellett a kért és a megítélt kártérítési összegek is fokozatosan növekedésnek indultak, és az ezredfordulóra már néhány esetben kiugróan (legalábbis az egészségügyi szolgáltatások finanszírozási tételeihez képest) nagy összegű kártérítést is megítéltek a bíróságok. Ugyanakkor a jogszabályi háttér is megváltozott (bár ez egyelőre a jogerősen lezárt ügyekben még nem tükröződik), hiszen a kártérítés Ptk.-beli szabályainak stabilitása mellett az egészségügyi jogszabályok, amelyek lényegében meghatározzák a szerződő felek jogait és kötelezettségeit, valamint kitöltik tartalommal a Ptk.-ban szereplő "elvárható gondosság" fogalmát, jelentősen módosultak. A külföldi joggyakorlatban is végbement ez a változás - az ilyen típusú kártérítési eljárások számának növekedése, a bírói gyakorlat szemléletváltása, a média kiemelt figyelme a probléma iránt -, csak évtizedekkel korábban, mint nálunk. A könyv áttekinti az orvosi felelősséggel kapcsolatos eljárásokra vonatkozó külföldi (elsősorban német, osztrák és amerikai) gyakorlatot, és összeveti ezt a magyar jogszabályi háttérrel és a bírói gyakorlattal. A szerző kiemelt figyelmet szentel a beteg érvényes beleegyezése nélkül végzett orvosi beavatkozással kapcsolatos polgári jogi felelősség kérdésének, hiszen a beteg megfelelő tájékoztatásának kártérítési szempontból történő értékelése külföldön és itthon is egyre nagyobb gyakorlati jelentőségre tesz szert.