A Bizánci Nemzetközösség - Kelet-Európa 500-1453

Dimitri Obolensky oxfordi professzor felvázolja, hogyan egyesítik fokozatosan a földrajzi, gazdasági és politikai kényszerhelyzetek Közép- és Kelet-Európának, valamint a Balkánnak legkülönfélébb nemzeteit a bizánci eredetű kultúrában tudatosan is vállalt világszemléletben és közös mentalitásban. Ennek ismerete pedig a mai Közép-Kelet-Európában is nélkülözhetetlen. Cirill és Metód térítése nyomán a frissen kereszténnyé lett Bulgária, később Szerbia és Oroszország a létrejött görög-szláv egyházi kultúrával túl tud lépni a bizánci birodalommal korábban föloldhatatlan politikai és katonai ellentéteken. Együttes nemzetközösségben próbálják megvalósítani a birodalom integrációját, ahol az ortodox egyház és a császár egyetemes fennhatósága biztosítja az egységet. A bizánciak a birodalomban az egész oikumenét, a császárban mint a világ urában pedig a teremtő Isten megtestesülését akarták látni, aki az evilági realitásokat a mennyeihez igazítva készíti elő a történelmet lezáró Isten Országát.