Egyszeri kaland

Színes, gazdag világ tárul az olvasó elé Dénes Zsófia életrajzi regénye során. Ezek az emlékek valóságosak és őszinték. A Vaskapu-szoros kiépítésének munkálatait vezető kitűnő építészmérnök és a szabad, francia szellemű család leányának gyermekeként, a fiatal Zsófia az akkor oly ritka érettségi után egyetemre iratkozik, ahol művészettörténetet akar tanulni. Tanulmányait megszakítja, mert beleszeret valakibe, akivel szüleinek tiltakozása ellenére házasságra lép. Apja a házasságkötés előtt öngyilkos lesz, férje pedig tüdőbetegségével pár hónapos együttlét után szanatóriumokba kerül, majd meghal. A családi tragédiákon keresztül a szépségek iránt annyira fogékony fiatalasszonyban élő belső kényszer külsődleges támogatásokra is talál: kenyérkereső pályára kell lépnie, és óriási energiával megteremti ehhez a kora társadalmában még rendkívül ritka alapokat. Párizsba utazik, a művészetek hazájába, teleszívja magát az új művészetek áradó levegőjével s egyben a függetlenség testet-lelket felszabadító érzésével. Írni kezd, a Pesti Napló, majd később a Világ munkatársaként dolgozik. Sokat utazik külföldön, társasági, rokoni-baráti köre révén, s a benne élő művészi fogékonyság hatására a kor leghíresebb művészeivel, festőkkel, írókkal érintkezik. Így ismerkedik meg Ady Endrével is, akivel rövid ideig tartó bensőséges érzelmi viszonya egész további életének egyik meghatározójává válik.