Asszonyok a rózsák háborújában - A hercegnő, a királyné, és az anyakirályné

Három asszony rendkívüli, igaz története, akikről a történelem mindeddig jórészt megfeledkezett. Érdekfeszítő háttérolvasmány A fehér királyné és a többi historikus regényremek szerzőjének, Philippa Gregorynak s két szerzőtársának a tollából.
Talán csak rokonok képesek egymás ellen oly elszánt, kegyetlen és folyamatos árulásokkal, pálfordulásokkal zajló harcot vívni, mint amilyet a Lancesterek és a Yorkok vívtak az angol trónért a 15. században. Kuzinok háborújának nevezték a kortársak, mi Rózsák háborújaként ismerjük, mivel York fehér rózsát használt jelképeként, Lancaster szimbólumai között pedig időnként egy vörös rózsa jelent meg.
A három főszereplő: Luxemburgi Jacquetta, a királyi hercegnő, aki rangján alul, szerelemből házasodott, egy királyné anyja lett; Elisabeth Woodville, aki özvegyen nevelte gyermekeit, amikor feleségül ment az ifjú IV. Edward királyhoz; Margaret Beaufort, aki felségárulást követett el Anglia egy felszentelt királyával szemben, majd az ő fia, VII. Henrik került trónra, első Tudor-uralkodóként.
Bevezetőjében Philippa Gregory így beszél róluk: Ők az én hősnőim, az ősanyáim. Az Ecclesiasticus 44.1 szavaival: Nagyhírű asszonyok dicséretét zengem, az anyáinkét, egymás után szépen Ha egy nő érdeklődik a saját, identitáshoz és hatalomhoz vezető küzdelme iránt, akkor érdekelni fogják más nők is. A könyvben megjelenő asszonyok élete megmutatja számomra, hogy mit tehet egy nő, még formális hatalom, oktatás vagy jogok nélkül is, egy férfiak által uralt világban. Ezek az asszonyok a női lélek erejének ihlető példái.