Amikor nagyapám átsíelt Finnországba

Daniel Katz mindjárt az első regényével valósággal berobbant a finn irodalomba: egy család három nemzedékének krónikáját írta meg benne, a Solem Alechem-i hagyományokat követve, édes-bús iróniával, csipetnyi nosztalgiával és ifjú korához szinte nem is illő bölcsességgel.
A történet Polock városától keletre, egy kis faluban kezdődik, valahol a cári Oroszországban. Innen kerül Benno, a nagyapa, a kronstadti katonaiskolába, amelynek ő a legkisebb tengerésze: mindössze 150 cm magas. Az egyébként erős és egészséges fiatalember levelezés útján megismerkedik későbbi feleségével, és csak az első személyes találkozás után derül ki, hogy a fényképek csalókák: a vőlegény apró termetű, a menyasszony viszont igencsak tenyeres-talpas, magasra nőtt fehérnép.
Berno nagyapa, gyermekei és unokái élettörténetét meséli el Daniel Katz, csodálatosan kedves humorral. Az olvasó tudja, hogy sok egyéni élményét is megörökítette a mulatságos történetben.