A renaissance

Gobineau Artúr egyike a XX. század legjelentősebb és legismeretlenebb íróinak. Műveit, a Renaissance-on kívül, csak a németek értékelik és olvassák; Gobineau-egyesületet alakítottak, életrajzát több ízben megírták - ezek között L. Schemann kétkötetes műve a legalaposabb - és eszméit számtalan cikkben és tanulmányban vitatták meg. Ezzel szemben a franciák honfitársukat nagyon hüvösen kezelik. Annak ellenére, hogy R. Dreyfus és E. Seilliére könyvet írtak róla, a gobinizmus a francia közönségnek csak igen kis töredéke előtt ismeretes. Legelterjedtebb irodalomtörténetükben, a Lansonéban, csak pár soros jegyzetet találunk róla. Művei közül könyvkereskedésekben alig kapható csak egy is. Ha valaki a Renaissance-ot franciául akarja olvasni, kénytelen német kiadásban megvásárolni.
E szívós ellenszenvnek, amellyel a franciák Gobineauval szemben viseltetnek, valószínűleg az a magyarázata, hogy népének hiúságát az árja faj felsőbbségéről hirdetett tanával megbántotta. Ezért nem hivatkozhatnak rá még a nacionalisták sem, akik pedig a monarchiáról, a nemességről, az emberiség választottjainak jogos és természetes uralkodásáról nem egy eszmét átvettek tőle, ha eltorzítva és a forrás megnevezése nélkül is.