Médiaetika

A nyomtatott és az elektronikus sajtó munkásai, de a reklám és a PR-szakemberek is, nap mint nap beleütköznek etikai problémákba. Ahhoz, hogy ezeket képesek legyenek tévedhetetlenül felismerni és hozzáérten kezelni, nem nélkülözhetik a világos irányelveket és mások gyakorlati tapasztalatait.
A Médiaetika ezekkel foglalkozik. Joggal számíthat hát mindazok érdekldésére, akik mvelik
és tanulják e felels hivatást, vagy laikusként is felelsséget éreznek a közügyek iránt. A könyv átfogóan és az egyetemi tankönyvekre jellemz igényességgel, mégis mozgalmasan és színesen tárgyalja e fontos és idszer témát. Elemzi a médiák szerepét a demokratikus társadalomban, a tárgyilagosság problémáját, foglalkozik a tényfeltáró tudósítás, a hírgyjtés, a hírcsomagolás, a szerkeszti munka etikai vonatkozásaival, és a PR-munka kapcsán kitér a választási kampányok etikai kérdéseire is.
Minden fejezet végén feladatok találhatók, amelyek segítik az olvasót, hogy gyakorlatot szerezzen az etikai problémák megoldásában. A könyvet a legfontosabb amerikai médiaszervezetek etikai kódexei zárják.
A Médiaetika sorait a demokráciáért és a tisztességes tájékoztatásért érzett felelsség hatja át. A bevezet fejezetben a következket olvashatjuk:
.. Az alkotmány els kiegészítése kizárja, hogy a médiáktól bármilyen küls tekintély számon kérje a felelsséget így ennek a számonkér tekintélynek a szakmán belülrl kell jönnie , de a szakmán belülrl valójában azt jelenti, hogy a szakmát gyakorló személyen belülrl Az, hogy az egyéntl elvárjuk a bellrl jöv felelsséget nem olyan irreális igény, mint amilyennek az els pillanatra tnik. Mi más lenne a demokratikus kormányzás, ha nem egy széleskören elfogadott igény, hogy az egyének hajlandók legyenek alávetni magukat a többségi döntéseknek?A demokrácia a kormányzás kockázatos formája, ami azon a meggyzdésen alapul, hogy az eszközök fontosabbak, mint a cél. A tekintélyelv kormányzás ezzel szemben a célra helyezi a hangsúlyt.. A demokrácia alapja a jól tájékozott köz, és a köz tájékoztatása a médiák feladata.