Honfoglalás

Bernhard Haber tízéves, amikor 1950-ben szüleivel sziléziai szülővárosából egy német kisvárosba telepítik. A kisváros, Guldenberg lakói nem éppen tárt karokkal várják a hozzájuk érkező, száműzött "polyákokat", ostoba élősködőknek tartják ezeket a betolakodókat, akik a helyiek lakására, munkájára, kevéske ételére fenik a fogukat. A Haber családot is ez a vak gyűlölet fogadja, kutyájukat dróthurokkal megfojtják, szegényes asztalosműhelyüket felgyújtják, de Bernhard konok, tiszteletet parancsoló lénye már iskolás korában is meghátrálásra készteti a csúfolódókat. Mindenki sejti, hogy a fiú be fogja váltani a kutyája megölésekor, és később, apja rejtélyes öngyilkossága után tett fogadalmát és kegyetlen bosszút fog állni, de senki sem tudja, hogyan. Bernhard örök titok marad környezete számára. A Honfoglalás című regényt 2004-es megjelenésekor a német kritika egyöntetűen Hein eddigi legjobb alkotásának nevezte, amely még túl is teljesítette a kritikusok elvárásait: nemcsak az NDK egész lényegét összefoglaló igazi nagyregény született meg benne, hanem az összeomlás és a német egység első évtizedének kivételesen pontos művészi látlelete is. Christoph Hein 1944-ben született az akkori Németország területén fekvő Heinzendorfban (ma: Jasienica), és egy Lipcse melletti kisvárosban nőtt fel. Egyetemi tanulmányait Kelet-Berlinben és Lipcsében végezte, logikát és filozófiát hallgatott. Később dramaturgként dolgozott. 1979 óta szabadfoglalkozású író.