A korai magyar grammatikák

Beszélhetünk-e közös nyelvészeti hagyományról a középmagyar korban? Felrajzolható-e a magyar grammatikák családfája? Milyen szerepe volt a héber nyelvtanoknak a magyar grammatikaírásban? Hogyan alakult ki a magyar tő- és toldalékfogalom? Honnan származik a szóelemző elv a magyar helyesírásban? Hány esetet tartottak számon nyelvtanaink?

Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a könyv, amely a korai, XVI-XVIII. századi magyar grammatikákat mutatja be, Sylvester Jánostól (1539) Tsétsi Jánosig (1708).

A kötetet ajánljuk a nyelvtudomány-történet és a leíró nyelvészet kutatóinak, a téma iránt érdeklődő olvasóknak.


Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához sorozat 191. tagja.