A kétezer éves út

A nagy természeti és társadalmi katasztrófák egyformán gondolkodásra késztetik az embert, aki először megdöbben, csodálkozik, és azután magyarázatot keres. Ebből a csodálkozásból és magyarázatkeresésből származik minden természettudományi, valamint szociológiai elmélet. A zsidóság jelenlegi kataklizmájában is bizonyára sokan foglalkoznak a zsidókérdéssel, lapozzák a zsidó nép történetét, és ebből a többezer éves históriából próbálnak feleletet kapni kérdéseikre. Egy ilyen tanulmány eredménye ez a munka is, amely amellett megkísérli a majdnem lehetetlent: törvényszerűségeket állít fel a zsidó nép gáluti történelmének káoszában.
Munkám azonban mégsem történeti tanulmány, hanem szociológiai. A történetíró ugyanis a múltat vizsgálja, rendszerint a jelen szemszögéből. Az én célom pedig ennek éppen ellenkezője: történeti távlatba akarom állítani a jelent. Tulajdonképpen tehát a zsidó jelent vizsgálom mint a múlt szerves folytatását. Meggyőződésem az, hogy a zsidó nép világhelyzetét objektívan szemlélni csak ezzel a módszerrel lehet.