50 év futballkapitányai - A mi időnk mindig lejár - Sebes Gusztávtól Lothar Matthäusig

50 ÉV FUTBALLKAPITÁNYAI
Megdöbbentő életutak, csodálatos győzelmek és drámai vereségek egyetlen kötetben. A futballnemzet tündöklésének és bukásának 50 éve a történelmi háttér elemzésével, valamint a főszereplők szakmai munkájának bemutatásával. Lexikális tartalma mellett a könyv érzelmekkel teli olvasmány minden magyar futballrajongó számára.
A jugoszlávok elleni döntő előtt fél órával Sebest telefonon kereste Rákosi Mátyás, a kommunista párt főtitkára. Felhívta a kapitány figyelmét, hogy a két ország közötti feszült viszony miatt különösen ajánlatos lenne a magyar csapat győzelme..."
Bern után mindenhová nyomozók kísérték a család tagjait, mondván, hogy kint az utcán, az életben, ne bántsanak bennünket... Azt csak később tudtam meg, hogy a Rákóczi úton szétvertek egy lakást, mert azt hitték, ott élünk..."
Képzeljék el azt az érzést, hogy ott a magyar válogatott a világbajnokságon, a lelátókon honfitársaink, aztán fütyülnek, gúnyolnak, tüntetnek ellenünk ahelyett, hogy szurkolnának nekünk. Még az ellenfeleink is csak néztek megdöbbenten."
Az olasz csapatnak ki kellett volna költöznie a szálláshelyéről, de ők egyszerűen nem voltak hajlandók, s így mi nem mehettünk oda. Az itáliaiak világ szégyenére kikaptak a Koreai NDK-tól, ezzel kiestek, s egyszerűen nem mertek hazautazni. Velünk meg jól kiszúrtak."
Mert ugye hatvanhat évesen kinek jutna eszébe, hogy az amúgy is legatyásodott, válságban lévő labdarúgó-válogatottat felrázza, s újra sikeressé tegye? Meg aztán ott volt Erzsi néni, Öcsi bácsi felesége, akinek a beleegyezése nélkül szóba sem jöhetett Puskás Ferenc kinevezése. Gyakorlatilag Erzsi néni kezébe került a magyar labdarúgás jövője."
Faragó Richárd, a televízió fiatal és tehetséges kommentátora abban a pillanatban, amikor Moilanenről a finn kapuba vánszorgott a labda, valami sikításszerű hangot adott ki, üvöltött mámorosan, de nemcsak ő, hanem itthon a tévékészülékek előtt mindenki. A sors igazságot tett korábbi szenvedéseinkért..."
Az a közeg, amely a magyar futballt körülveszi, minősíthetetlen. Az én anyámat ne szidja senki. Ha a szurkolók minket, játékosokat tekintenek ellenségeiknek, én nem vagyok hajlandó magyar pályán játszani."