Én és ők

Egy szeleburdi, kócos, csupacsont anya mikroszkopikus méretekkel, aki kávé, porok, cigaretta háromszögében egyszerre próbál írni, telefonhoz menni, gyerekekre felügyelni, konyhai katasztrófákat elhárítani, háztartást vezetni; három istenadta, pontosabban istenverte gyerek; egy javakorabeli kutya; egy lerobbant kocsi, egy rendhagyó háztartási alkalmazott és én, aki a család egyetlen normális tagja vagyok, jóllehet nm gyakorta olyképpen viselkedik, mintha legszívesebben pszichoanalízisbe küldene. Egyetlen gyerek sóhajtja fejcsóválva. A feleségem szerint ugyanis az embernek, hogy megközelítleg normálisszámba mehessen, legalább két testvére kell hogy legyen. Neki volt valami öt, minek következtében aztán szupernormális, ami viszont komplett rültet jelent köszön be Brunella Gasperini családi trilógiájának els krónikása, a férj. Egy milánói família zrös életének nagyjából fél esztendejét meséli el. Az ellenállhatatlan humorral, szellemesen megírt történetfüzérben sok az önéletrajzi elem.