Naplótöredékek - (1835-1836)

Egy kolozsvári székely nemes 1830-ban pénzzé teszi szerény örökségét, s útnak indul az óceánon túlra. Másfél esztendei bolyongás után hazatérve enged barátai unszolásának, és sajtó alá rendezi útinaplóját. Az Utazás Észak-Amerikában a reformkor egyik legnagyobb könyvsikere lesz: egy esztendő alatt kétszer kiadják, szerzőjét levelező tagjává választja az Akadémia, jutalmakat és emlékserlegeket kap, a korszak leghíresebb politikusai sietnek gratulálni neki. A szerzőt azonban - aki időközben ismét elfoglalta szerény írnoki állását Kolozsvárott - feszélyezi a zajos siker. Miközben az ország közvéleménye európai útirajzának kiadását sürgeti, Bölöni egészen másfajta munkára vállalkozik: kegyetlenül őszinte naplóba kezd, hogy, mint írja, "ezután életemnek nevezetesebb történeteit feljegyezzem, s tetteim, érzelmeim és történeteimből oly tárt gyűjtsek, hol az engemet érdeklő múltat - legyen az jó vagy rossz - mint tükörben, még egyszer megpillanthassam".