A Bhagavad-Gítá - Úgy, ahogy van

Noha a Bhagavad-gítának számtalan kiadása látott már napvilágot, és rendkívül széles körben olvassák önálló könyvként, eredetileg Mahábhárata, az ősi szanszkrit történelmi eposz egyik fejezete. A Mahábhárata egészen a jelenlegi Kali-korszakig felölei az eseményeket. E kor kezdetén, mintegy öt évezreddel ezelőtt történt, hogy az Úr Krisna elbeszélte a Bhagavad-gítát barátjának és hívének, Arjunának.
Párbeszédük- miden idők legnagyszerűbb filozófiai és vallási dialógusa-egy csata, egy hatalmas testvérháború kezdete előtt hangzott el. Az ütközetben Dhritarástra száz fia és ellenfeleik, unokatestvérek, a Pándavák, azaz Pándu fiai álltak szemben egymással.
Dhritarástra és Pándu fivérek voltak, a Kuru-dinasztia sarjai. Dhritarástra, az idősebb testvér vakon született, ezért a trón, mely egyébként őt illette volna, öccsére, Pándura szállt. Pándu fiatalon meghalt, s öt gyermekét Dhritarástra vette gondjaiba, akit ideiglenesen a trónra ültettek. Így aztán Dhritarástra és Pándu fiai együtt nőttek fel a királyi palotában.
Dhritarástra fiai azonban (különösen a legidősebb, Duryodhana) gyűlölték a Pándavákat, és irigykedtek rájuk, s a vak és befolyásolható Dhritarástra azt akarta, hogy ne Pándu gyermekei, hanem saját fiai örököljék a királyságot.
Duryodhana Dhritarástra jóváhagyásával kitervelte, hogy megöli Pándu ifjú fiait, akik csakis nagybátyjuk, Vindura és unokatestvérük, az Úr Krisna körültekintő gondoskodásának köszönhetően élték túl az őket ért megannyi támadást.