Hősök vagy balekok? - A társadalmi beilleszkedés zavarai a hetvenes évek irodalmában

A Kossuth Könyvkiadó a rendszerváltás idején, 1989-ben adta közre az irodalomtörténész-szociológus irodalomtörténeti monográfiáját, amely alapos szociológiai elemzésnek vetette alá a hetvenes években induló új alkotónemzedék műveit. Az 1986-ban doktori értekezésként elkészült és 1988-ban megvédett munka a deviancia fogalmát állította középpontba, azt vizsgálva, hogy e jelenség különböző megnyilvánulásai mennyiségileg mérhetően hogyan jelentkeznek a vizsgált művekben. Az emberölés, az öngyilkosság, az alkoholizmus vagy a lézengő életmód, illetve a közvetlen szociológiai tartalmak, pl. a család ábrázolásait elemezve a szerző arra a következtetésre jut, hogy egy olyan új írógeneráció jelent meg a magyar irodalomban, amelynek alapállását a kívülállás, a kivonulás, a korszak kínálta sivár létlehetőségek elutasítása, az önvesztés vállalása jellemezte. Bár a mű magán hordozza a szocialista tudományosság objektív stílusjegyeit és bőven idéz a marxizmus klasszikusaiból is, a korszak irodalmáról, egyszersmind a felbomló szocialista társadalomról hiteles és értékes elemzést nyújt. Főleg irodalomtörténészek és a korszakkal foglalkozó társadalomtörténészek figyelmébe ajánlható az elemzett szépirodalmi művek listájával és szakirodalmi bibliográfiával záródó mű.