Csernobil - Tények, okok, hiedelmek

Fura egy könyv ez...A borítónál kezdődik, amin egy szignálsárga (így igen szuggesztív), repedezett betonfalon keresztül nézünk a sérült blokkra, ami felett utólagosan odaszerkesztett füstfelhő gomolyog, benne egy harci helikopterrel. Felette: "Tények, okok, hiedelmek". Nos, mindebből a borító a hiedelmek kategóriájába tartozik, mert az a bizonyos grafittűz nem járt fekete füsttel, csak az azonos nevű sorozatnál, hogy szemléletesebb legyen. Szóval, ha ez a könyv megpróbál lépéseket tenni a hiedelmek eloszlatására, mert megpróbál, ahhoz ez a legrosszabb kezdés. Mindez nyilvánvalóan a marketing számlájára írható, ami viszont köztudottan hazudik.Ezen túl a könyv többé-kevésbé annyira szórakoztató, mint a KSH éves statisztikai kiadványai, ráadásul nem tudom, hogy mi is akar lenni, de leginkább talán egy emészthetőbb tudományos értekezés, hiányosságokkal és szarvashibákkal (például a könyv szerint a reaktor alá vájt alagútba hűtőberendezést építettek, amit tudjuk, hogy valójában nem szerelték be, csak betonnal megerősítették a talapzatot, valamint a könyv szerint Legaszov főbelőtte magát, holott tudjuk, hogy felakasztotta magát). Új információt csak elvétve találtam benne, a baleset lefolyását mindössze 9 oldalon tárgyalja a könyv, és átlagban nem világít pontosabban a dolgok mögé, mint egy féltudományos cikk. Cserébe elvárja, hogy tudományosnak tekintsük, a fentebb leírt tévedésekkel együtt. Fontos részleteken pár szóval túljut, míg lényegtelen részekről oldalakon keresztül megy a tankönyvi stílusú rizsa.Dícséretet érdemel az egészben az adatok statisztikai alapú bevezetése és magyarázata, illetve hogy a radiometria és a radiospektroszkópia magyarázata példás.Nekem ezzel együtt sem tetszik, az árát nem érte meg: egy szignálsárga, interdiszciplináris, rosszul szerkesztett, megmondó stílusú tankönyv, a rosszabbik fajtából.