Találkozunk a paradicsomban

"Azzal, hogy Arturo milyen szépen dolgozik, tisztában voltam, de azt nem is feltételeztem, hogy mesélni is ilyen szépséggel tud. Tudtam, milyen rengeteget képes megmutatni, de azt nem sejtettem, hogy ugyanennyit képes láttatni is. Ismert volt előttem, hogy minden helyzetet megörökít, de arról már fogalmam sem volt, milyen tehetsége van ahhoz, hogy a képek mögötti világot a maga teljességében adja vissza. Az igazat megvallva úgy tűnt számomra, hogy ez valójában lehetetlen is volna. Április 2-a után talán egytől egyig - ideértve legközelebbi munkatársait és a „családot", ahogy Arturo olyan szépen fogalmazott - elgondolkodtunk azon, hogyan is tudnánk megőrizni II. János Pál személyének emberi vonásait azok számára, akik nem ismerhették őt közelebbről. Hogyan mutathatnánk be tűnődéseit, hogy eközben vidámságát se veszítsük szem elől, és miképpen ábrázoljuk egyszerre határozottságát és jámborságát, valamint az imádságban és az emberi valóságban való elmélyülését. Miként kapcsoljuk össze - a legegyszerűbben szólva - azokat a különböző helyzeteket, hangulatokat, döntéseket és szokásokat, amelyek az elhunyt Szentatya sokrétű és emberi ésszel föl nem érhető személyiségét: életszentségét adják." Részlet az előszóból