A másik oldal - FANTASZTIKUS REGÉNY A SZERZŐ ÖTVENEGY RAJZÁVAL ÉS EGY TÉRKÉPVÁZLATÁVAL

Alfréd Leopold Isidor Kubin 1877-ben született, és 1959-ben halt meg. Az évszámokból kitetszik, hogy a mi nyugatosainknak (akik közül a Gólyakalifái író és Poe-novellákat fordító Babits bizonyára felfigyelt volna A másik oldalra., ha a kezébe kerül), európai viszonylatban pedig a századforduló nagyjainak és a századeleji avantgárd képviselőinek kortársa volt. Tizennégy évvel fiatalabb Munch-nál (akivel müncheni éveiben ismerkedett meg), tizeneggyel Kandiskynál, kettővel Thomas Mann-nál, két évvel idősebb Klee-nél (akivel 1911 és 1913 között volt baráti viszonyban, és akit ő vezetett be a Blaue Reiter körébe), hattal Franz Kafkánál, hogy néhány olyan neves képzőművészeti vagy irodalmi pályatársat említsek, akikkel személyes kapcsolatban állott. A csehországi Leitmeritz (Litomerice) városában látta meg a napvilágot. Abból a tényből, hogy Csehországban született, azonban erős túlzás lenne közvetlenül levezetni azokat a hasonlóságokat, amelyek A másik oldal és az ugyancsak csehországi születésű Kafka művei között kétségtelenül felfedezhetők. Kubin ugyanis csak legelső gyermekéveit töltötte a hajdani Monarchiának ezen részében, később csak utazóként tért vissza. Nem tartozott a magát egyértelműen valamilyen csoporthoz elkötelező művészek közé, egyetlen ilyen lépése a Der blaue Reiter megalapításában való részvétele volt. Saját művészeti törekvéseit leveleiben, naplójában és műhelytanulmányaiban, írásaiban gyakran megfogalmazta, kiáltványokkal azonban nem állt ki a világ elé. A múlttagadás és a mindenáron való újat akarás avantgardista dühe hiányzott belőle, s bár gyakran túllépett a századforduló művészetén, radikálisan nem szakított vele. Saját belső világlátása érdekelte elsősorban, a stíluseszközök kiválasztásában rugalmas,olykor eklektikus volt, mindig az adott témából vagy inspirációból indult ki (s ahhoz keresett eszközt), nem pedig egy elvont stflusideálból. Valóban több irányzathoz volt - vagy lett! - köze, de egyikhez sem tartozott kizárólagosan. A másik oldalhoz készített rajzai közül sok esetben eldönthetetlennek érzem, hogy szimbolista, expresszionista vagy szürrealista grafikának minősíthető-e elsősorban. Maradjunk annyiban: kubinos vagy kubini. A Die andere Seite 1909 májusában látott napvilágot a müncheni Müller kiadónál. A hivatásos kritikusok kezdetben hallgattak, de az írótársak közül többen kifejezésre juttatták lelkesedésüket, először a közeli barátok, Herzmanovsky és Dauthendey, utánuk pedig Stefan Zweig. A neves írók közül Thomas Mann (mint egy Wedekindnek írott leveléből kiderül, 1915-ben olvasta, s írótársának is figyelmébe ajánlotta), Hermann Hesse és Emst Jünger nyilatkozott elismerően a regényről. A második világháború utáni évtizedekben jelentős mértékben megnőtt az érdeklődés a Die andere Seite iránt, ekkor kezdte felfedezni a regényt a külföld is: ma már tizennégy-tizenöt nyelven, köztük csehül és lengyelül is olvasható Kubin alkotása. Szerényebb formában persze, de ugyanaz következett be A másik oldal esetében is, mint ami Kafka írásaival történt: a keletkezésük óta eltelt évtizedek szörnyű történelmi tapasztalatai fogékonyabbá tették az embereket az olyan művek befogadására, amelyek alapélménye a biztonságérzet elvesztése, a szorongás, a kiszolgáltatottság érzés. A valóság utolérte (sőt olykor sokszorosan felül is múlta) azt, ami egykor a túlérzékeny fantázia rémlátomásainak tűnt.