A kőkor élő nyelve

A többség ellenzi az elméleteit, mert nem szeretik a változást. Látom te is. Persze senki se ítélkezzen egy könyvről a borítója alapján. A könyv bizonyít egyszerű logikával. Nincs mit mondani. Ezt már csak azok nem látják, akik nem akarják látni.

Egyet értek az előttem szólóval. Ez a könyv teljesen logikusan és vilásosan vezeti le, és bizonyítja be az elméleteket. Mondhatnám már-már matematikai pontossággal. És ha már a tudománynál tartunk: Hol tartanánk ma, ha mondjuk a fizikában felmerülő újabb elméleteket elvetették volna? Vagy akár földrajz: sokáig hitték azt, hogy a föld lapos, hiába is bizonyították később többen is, hogy kerek. Ha nem hitték volna el, hol tartana ma a "világtudomány"? És ugye a nyelvészet is egy tudomány ág. Csak ennyit szerettem volna hozzá fűzni.

Varga Csaba, aki stúdióvezető korában úgy szokott bemutatkozni a fiatal aspiránsoknak, hogy "tudjátok, én vagyok a világ tíz legjelentősebb rajzfilmes rendezőjének egyike", egy ideje eldöntötte, hogy ő nemcsak egy klasszikus kapitalista, de egyúttal nyelvészprofesszor is. Sőt, még ennél is több: titkok tudója. Előbb ugyan poétasággal próbálkozott (lásd a "Lánytár" című kötet utolérhetetlenül kínos sutaságait), de nyilván rájött, hogy önjelölt szakértőnek lenni manapság nagyobb presztízzsel bír. Pláne ha az embernek kackiás bajsza is van. Varga Csaba, kinyilatkoztatásokkal gazdagon megrakott munkássága alapján bízvást odasorolható a magyarok kelta, asszír, perzsa, szíriuszi, stb. eredetét vizionáló "tudós látnokok" közé, akik a legelvetemültebb neologizmusban is kimutatják az ősmagyart, továbbá ahhoz a tágabb ideológiai körhöz, amelyik az effajta szakértést messzemenően honorálja. Nem véletlen, hogy Varga Csaba osztódással szaporodó könyveinek semmiféle tudományos visszhangja nincs: a két világnak semmi köze egymáshoz.

Kedves Simon úr! Talán a könyvet és nem annak íróját kellene kritizálni. Itt most nem a szerzőröl és annak tulajdonságairól, életútjának különböző állomásairól kéne véleményt nyílvánítani. A hozzászólását elolvasva nem találtam semmilyen értelmesnek mondható mondatot, a könyv hiteltelenségének bizonyítására. Továbbá hiányát érzem e könyvnek elolvasásának. Hálás lennék ha az "esetleges" legközelebbi hozzászólásában részletesen taglalná a könyvben kifogásoltakat.

Kedves R.V.! Aki a magyar nyelvvel olyan viszonyban áll, mint Ön ("hiányát érzem e könyvnek elolvasásának"), annak valószínűleg mindegy, hogy mit olvas - fő, hogy azt kapja, amit vár. Stockholm egyenlő Istókhalma, és hasonlók. A többieknek bőven elég futólag belelapozni V. Cs. bármelyik könyvébe.

T. O. S! A magyar, kelta, japán és vándorszavak nyelve, vmint ugyanezek mondái, és az antropológia igazolja mindezt. Minden politikai, nagykárolyi (=fiktívkárolyi(Heribert Illig: Kitalált középkor) érdek ellenére. Az indogermánizmushoz csatlakoztak a csak őket illeti lelkesítő múlt-alpon a többi ngat-európaiak. Mert nem kellettek nekik a hagyományok, és ellopták maguktól múltjukat a feledésnek, ezért másoktól kellett lopni. És a mitólógiák közös vonása azért válhat könnyen nacionalistává, mert az isteni származást a népek az egymás közti kapcsolatok elpolitizálódása miatt kisajátították (talán idézőjelben?). Egyébként részben a feledékenység, részben a fasizmus miatt mindig mindenütt éltek vissza jelképekkel. A turul egyébként rokona az indián viharmadárnak. És a finálé!: a Bach-korszaki Hunsdorfer (Hunfalvy) utáltatta meg velünk a rovásírást, nme a nyilasok! Remélem, sikerült kimentenem a Habsburg-szovjet-stb. bajból.

VARGA CSABA több könyvét is érdemes elovasni, és vitatkozni az ott leírtakkal. Ne a szerző személye legyen a fontos. Valószinűleg több dologban lehet igaza, mint Pethő és Obrád kollégáknak. Különösen az urlisztika szigorlat emlegetése fájt egy kicsit. Lehet hogy Angela Marcantonio professzor is téved, de aki elolvassa " Az uráli nyelvcsalád" c. könyvét, kénytelen úgy dönteni, hogy az egyetemen tanultak sem tekinthetők szentírásnak. / Azoknak akinek még nem került kezébe ez a mű,- röviden: a magyar nyelv finn-ugor eredete egy hipotézis amelyet senki sem bizonyított be. Hívei mégis úgy hivatkoznak rá mintha a korábbi szerők - Sajnovicstól Hunfalvin és Budenzen át -bármit is bizonyítottak volna. A professzorasszony az uráli nyevészet professzora természetesen/ És a könyv nem rómában, hanem Oxforban a " The Philological Society" kiadásában jelent meg. A függelék nélkül 406 oldalas nyelvészeti munka nem könnyű olvasmány, de megéri a reá fordított időt. Jó szórakozást kívánok hozzá mindenkinek. Itt lenne az ideje annak, hogy vitáink a tényekről szóljanak, és ne legyenek tabu témák.

Én csak annyit mondok emberek, hogy gazember az, ki magyar nyelven ír, él, gondolkodik, s támadja azt. Gazember az a magyar, ki nem nyelvünk fényesítésén szorgoskodik.