Zene és bábszínpad

A kiadói papírborító szélei, sarkai enyhén kopottak. Három tanulmány foglalkozik a ZENEÉLET-sorozat új kötetében azzal a műfajjal, amely az utóbbi évtizedekben valóságos renaissance-át éli: a bábjátékkal. Az Állami Bábszínház legnagyobb sikereit zenés darabjaival aratta, bel- és külföldön egyaránt: a két Bartók-balettel, A fából faragott királyfival, s A csodálatos mandarinnal, Sztravinszkij Petruskájával, Britten Pagodák hercege című pantomimjével, Brecht-Weill A kispolgár hét bűne című énekes-játékával. Kötetünk is ezeket a zenés produkciókat tárgyalja elsősorban. SZILÁGYI DEZSŐ, a Bánszínház igazgatója ezeknek a daraboknak műhelymunkáját, genezisét írta meg, valamint ő foglalta össze a bábjáték modern műfajelméletét - vagy, ha úgy tetszik: a modern bábjáték műfajelméletét. BREUER JÁNOS a muzsikus szempontjából elemzi a két Bartók-balett színrevitelét, valamint feltárja a magyarországi zenés bábjáték történetét. PASSUTH KRISZTINA a harmadik tanulmány szerzője. A jeles műtörténész a képzőművészet oldaláról közelíti meg a bábjátékot, s végig elemzi a darabokat díszlet- és bábtervezés szempontjából. Mivel a modern bábszínpad jelentős mértékben növelte a műfaj vizuális elemeinek fontosságát, ez a tanulmány is segíti az olvasót, hogy tisztán lásson e mindig kedvelt, de néha bizony - jogtalanul! - lekicsinyelt műfaj kérdéseiben.