Világverseny a Berekben

Az erdők, mezők, pagonyok lakói távolugró világversenyt rendeznek. A nagyszámú és a versenyben aktívan "szurkoló" nézőközönség előtt előbb a béka, a nyúl, a kenguru - és később a földigiliszta - közreműködésével folyik a verseny, amelyet az "igazság" kedvéért tizenhétszer megismételnek, mert a vesztesek nem tudnak a vereségükbe belenyugodni. Mindez egy fordulatos, eseménydús tündéri világban jelenik meg, ahol a kenguru beszédét tolmács fordítja (az öszvér); az erszényes óriást az állatkák "langaléta tengerentúlinak" nevezik; a vaddisznó idegnyugtatót szed, annyira felizgatja a verseny; ahol a bölömbika újságíró, aki meginterjúvolja a szereplőket; a gilisztát a szerző "földművesként" aposztrofálja, a kanalasgém a Jóistent "nagy okos bácsinak" nevezi, a fáradt gilisztát pedig a verseny végén egy kis pintylány "óvatosan a kenguru erszényébe pottyantja", hogy kényelmesen utazhasson haza a barátjához, a súrolókeféhez.