Varju nemzetség

1925-ben írta nagyszerű történelmi regényét Kos Károly, s az azóta eltelt idő alatt sem kopott meg mondandója. A krónika Kalotaszeg történetéből egy emberöltőt ölel fel. A történet indulásakor még él Bethlen Gábor, a nagy fejedelem, s mikor zárul, II. Rákóczi Györgyöt temetik. A címadó Varjú-nemzetség egy elszegényedett, bethleniánus, bocskoros nemesi család, melynek küzdelmes és izgalmas sorsát három nemzedéken keresztül követi ez a sajátos, balladisztikus hangvételű regény. A Varjukat az egész környéken bolondnak tartják, pedig csak mások, mint a többi ember. Varjú János apja például végigmulatta az életét, a nagyapja az arany előállításának titkával foglalkozott, és a mendemondák szerint kincset rejtett el valahol a hegyen. Jánost is bolondnak mondják, hiszen fiával, Gáspárral együtt bevette magát a havasok közé és udvart kerített a Pojánán. Szálfenyőkből és a havasból legurított hatalmas kövekből-aztán tanyaházat és istállókat rakott néhány szolgájával. Az események legfontosabb része itt, a Pojánán játszódik. Ide hozza feleségnek Varjú Gáspár Vitéz Ilonát, a molnárleányt, ide jön medvevadászat ürügyén kincskeresőbe I. Rákóczi György fejedelem, s itt keveredik harcba a bethleniánus Varjú Gáspár a Rákóczi-párti Maksai László székely tiszttel. Itt születik Vitéz Hona két szép fia, s itt építi újjá az öreg Varjú a lerombolt épületeket. A régi Kalotaszeg egyszerű népének életét, szenvedéseit megörökítő krónika a jövőbe vetett hittel zárul: a két vetélytárs gyermekei, Varjú Jankó és Maksai Kata egymásra találnak. Vissza