Vallás és faj

Tartalom: Bevezetés 3 A vallás és faj viszonya mint tudományos probléma 7 A faji vallás elméletének legfőbb képviselői 7 Hauer elmélete 11 A vallás és a faj vizsgálatának jelen állása 14 Tárgyalásunk anyagának beosztása 16 A Szentszék állásfoglalása 17 A vallás és a faj viszonya a lélektan vizsgálatában Mit tud felhozni a konkrét fajlélektan a faji vallás kérdésének megvilágítására? 21 Mi a fajlélektan feladata? 21 Kísérletek az egyes fajok lelki képének kikutatására 24 A fajlélektan tanulmányozásából merített érvek a faji vallás elméletével szemben 28 A vallás és a faj viszonya az örökléstan tükrében 35 Mi volna a faji vallás lehetőségének öröklődéstani feltétele? 35 A lélek struktúrája és diszpozíciói 35 A lelki diszpozíciók hármas csoportja 40 Az alapfunkciók szerepe a vallás kifejezésformáiban 44 Szellemi értékek adopciója 47 Változatlan örök faji lélek? 55 A faji lélek feltételezett állandósága és a faji vallás igénye 55 Lelki modifikációk 58 Lelki idiovariációk 62 A vallás és a faj bölcseleti megítélése A fajlélektan metafizikai megalapozása 60 A fajlélektan bölcseleti elmélyítésének szükségessége 60 Descartes lélektani dualizmus 71 A karteziánus embertan következményei 72 Monizmus 75 A lényegi egység elmélete 76 A vérvallás bölcseleti megítélése 88 A vérvallás bölcseleti alapja és a biologizmus 88 Az élet-bölcselet útja Nietzschétől Hauerig 91 Az ember lelkének személyisége 103 Kultura és faj 111 Faji történetbölcselet 116 Hauer isteneszméje 141 Eurázia főbb kultúrnépének fajtörténete 153 A fajtörténeti kutatás szempontjai és nehézségei 153 Áttekintés az emberfajok kialakulásának legősibb koráról 156 A legrégibb embertípusok 156 Az europid fajkör északi ágának kialakulása 161 A mongolid fajkör 162 Az europid fajkör középső és déli ágának kialakulása 164 Az indogermán népcsalád eredete, vallás és kulturális helyzete 166 Kik az árják? 166 Az indogermán őshaza kérdésének története 167 Milyen fajúak voltak az indogermánok történetük kezdetén? 171 Az őstörténeti archeológia bizonyítékai az indogermánok dél-oroszorzsági őshazája mellett 174 Az ősi indogermánok nyelve 189 Az indogermánok jelentősége 192 India 195 Az indoárják benyomulása Indiába 195 India őslakossága 196 Indusvölgyi műveltség 197 Az északi fajú népréteg lassú kipusztulása 198 Irán 200 A perzsa nagyhatalom 200 Irán őslakosságának és a perzsáknak fajisága 201 Hellász 203 A krétai műveltség 203 A görögök bevándorlása 204 A pelaszgok és a görögök fajisága 206 Róma 208 Az italok behatolása az Appennini-félszigetre 208 Etruszkok 209 Az északi fajúak vezérszerepe 210 Fajkeveredés Rómában 211 Germánok 212 Babilónia 213 A földközi faj Babilónia földjén a legősibb műveltségnek megalapítója? 213 Sumérek és akkádok 215 Asszíria 217 Szubartu 218 Izrael 221 Palesztina őslakossága 221 Palesztina faji viszonyai a Kr. e. második évezredben 222 Kína 225 Japán 230 Eurázia főbb kultúrnépeinek vallástörténete A vallások történetének ismertetésében alkalmazott vezérelvek 233 India 235 Szentkönyvek 235 A Védák vallása 236 Brahmanizmus 237 Az üdvkeresés hármas útja a további vallásalakulásban 241 Irán 242 Aveszta 242 Zarathustra 243 Monoteizmus 243 Kételvűség 244 A végső dolgok 245 Hellász 247 Két vallástípus 247 Az olymposi vallás 248 Nem-hivatalos vallásformák 252 Monoteizmus felé 258 Róma 260 A római vallás eredeti alakja 260 Főistenek 261 Házi istenek 262 A római istenek ködszerű jellege 263 Hiposztazis-képzés, fogalmak megszemélyesítése 264 Áldozati szertartások 265 Imádság 266 A vallásos élet hanyatlása 268 Germánok 270 Írásos források 270 A három főisten 272 Wane-istencsalád 274 Világvég 276 Az istenek és az emberek viszonya 276 Misztikus panteizmus volt-e a germán vallás? 280 Sorshit 282 Babilónia 284 A babilóniai vallás forrásai és korszakai 284 Asztrális mitológia 285 Kozmikus triász 286 Asztrális triász 287 Babliloni isteneszme 289 Az istenek és az emberek viszonya 290 Izrael 292 A kinyilatkoztatás és a profán vallástörténeti szemléletmód 292 Kánaán vallása 293 Az ősatyák vallása 294 Mózes vallásreformja 295 Az Isten és az emberek közti viszony 297 Próféták 298 Messiás 299 Az ószövetségi vallás jelentősége 299 Kína 301 Természeti erők tisztelete 301 Ősök tisztelete 302 Égtisztelet 304 Az ég fia és az államvallás 305 Kong-fu-ce 307 Lao-ce 308 A konfucianizmus és a taoizmus harca 310 Japán 312 Az eredeti sinto 312 Természeti erők tisztelete. Emberszabású isteneszme 313 Istentisztelet. ősök 314 Császárkultusz 316 A vallás és a faj viszonya vallástörténeti összehasonlítások mérlegén A vallások összehasonlításában követett szempontok 319 Az indogermán vallások összehasonlítása 321 Az ind és az iráni vallás 321 Az ind és a germán vallás 325 Az iráni és a germán vallás 326 A görög és a római vallás 328 Az ind és a római vallás 331 Az iráni és a görög vallás 336 Az iráni és a római vallás 337 A görög és a germán vallás 338 A római és a germán vallás 338 A szemita vallások összehasonlítása 342 Panbabilonizmus 342 A babiloni és a bibliai isteneszme ellentétes vonásai 343 Egyéb ellentétek és eltérések 345 A keletázsiai vallások összehasonlítása 348 Az indorgermán, szemita és keletázsiai vallások összehasonlításának végleges eredménye 351 Lényeges különbségek egy-egy népcsalád vallásai között 351 Megjegyzések az elsőfokú nomád pásztorkultúra népeinek vallásában 351 A vallás nem függvénye a fajnak 354 Hasonlóságok a három nagy népcsalád vallásai között 357 Kereszténység és német hit 361 Hauer tipológiája 361 A misztika és a profetizmus általános jellemzése 364 Faji alapon történik-e a misztikus és profetikus vallástípus megkülönböztetése? 369 Profetizmus a három valláskörben 372 Az indogermánok misztikája 375 A keresztény misztika 375 A szemiták és a kínaiak misztikája 387 Az európai indogermánok isteneszméje a reneszánsztól napjainkig 390 A misztikus és profetikus vallástípus történeti vizsgálatának összefoglaló eredménye 392 Élettagadás, bűn és megváltás 395 A "német hit" az indogermán vallástípus korszerű kifejeződése? 407 A kereszténység a szemita vallástípus kifejeződése? 410 Isten a vallástörténetben A vallástörténet a kinyilatkoztatás szemszögéből nézve 415 Őskinyilatkoztatás 416 A vallás isteni eredete 416 Az ősmonoteizmus elmélete 419 A kultúratörténeti módszer 420 A ma élő ősnépek 422 A nagyisten személye az ősnépek hitében 424 A vallás szerepe az ősnépek mindennapi életében 427 Az ősvallás eredete 432 A nagyistenhit sorsa az őskultúráktól a nagykultúrákig 436 Hogyan magyarázható az emberiség vallási elkülönése? 436 Az őskultúrák nagyistenhite 437 A nagyistenhit sorsa az elsőfokú kultúrakörökben 437 Az atyajogú-totemista vadásznépek kultúraköre 437 Az anyajogú földmívelő kultúrakör 439 Az atyajogú nomád pásztornépek kultúraköre 443 A nagyistenhit sorsa a másod- és harmadfokú kultúrakörökben 445 A kultúrakörök vallásrajzának összefoglaló eredménye 447 A történelmi időkben adott kinyilatkoztatás 448 A zsidóság vallástörténeti hivatása 448 A kereszténység 454 A kereszténység és a faji igények 463 A kereszténység egyetemes jellege 463 A kereszténység és a germán lélek összeforrása 464 A hithirdetés fajszerű módja a pogány népek között 465 A fajok szerepe az Anyaszentegyházban 468 Tárgymutató 480 Névmutató 497