Mahábhárata - Krishna Dharma elbeszélésében

A Mahábhárata mottója szerint ,,ami nem áll ebben a könyvben, azt hiába keresnénk bárhol a világon". Hatalmas hősök, aljas cselszövők, lánglelkű férfiak és erényes nők, félistenek és démonok, királyok és alattvalók, bölcsek és ostobák vonulnak fel benne, és keresi ki-ki a maga boldogságát. A végtelenül izgalmas, fordulatos és lebilincselő
történet mellett kirajzolódik az ősi, de máig eleven indiai kultúra teljes világképe, kozmológiája és ideálisnak tartott társadalmi felépítménye.

A Mahábhárata nem pusztán egy ősi eposz, hanem két világkorszak találkozásának, átmenetének a krónikája - világ és emberképe, napjaink emberének élethelyzeteit heroikus dimenziókban megjelenítő eseménysorozata az ötezer éve kezdődött Kali-kor nyitánya. Szereplői mai jellemek - a ciklikus indiai világszemlélet évmilliós távlataiban valójában a kortársaink. A ránk jellemző érzések és mindennapos küzdelmek, az életünket alkotó örömök, bánatok, vívódások, kötelességek és döntéshelyzetek éppúgy megtalálhatók a Mahábhárata történeteiben, mint a már szinte mitikusnak tűnő hősiesség, erényesség, aszkézis, sírig tartó, sőt, a halálon is átívelő hitvesi szerelem és hűség csodálatos megnyilvánulásai. A ma embere számára annyira áhított lelki bölcsesség és az egyén életútját a hétköznapitól a transzcendensig felölelő tanítások tárháza is e mű. Minden sorából vigasz és életigenlés árad, s bárhol is üsse fel az ember, korunk kétes életfilozófiáktól hemzsegő egzisztenciális zűrzavarában mindig biztos fogódzókat talál benne. A sistergő, hegyeket olvasztó, földrengető, vihartámasztó, zivatarfakasztó, lángnyelveket okádó és megannyi más fegyverrel harcoló rettenthetetlen hősök halálmegvető bátorsággal vívott csatája is az életigenlés himnusza, a valódi Életé, mely minden egyes ember - minden egyes teremtett lény - elvitathatatlan jussa, s amely messze túlmutat röpke evilági életünk időhorizontjain. A Mahábhárata tehát végső soron az öröklétről szól: végesnek tűnő életünk hogyan lényegül át - Isten és ember közös alkotásaként - örök létezéssé, végtelen boldogsággá.