Út a szolgasághoz

FÜLSZÖVEG A szabadelvű gondolkodás "klasszikusa", az osztrák születésű, Amerikában élő, közgazdasági Nobel-díjas Friedrich August Hayek 1940 és 1943 között írta ezt a könyvét. Ő maga politikai pamfletnek, az "akadémiai munkálkodás" területéről a gyakorlati politika világába tett kirándulásnak tekintette ezt az írását. E "kirándulás" azonban minden korábbinál nagyobb, váratlan és máig tartó sikersorozat elindítója volt. A könyv számos kiadást ért meg, több nyelvre lefordították, igazi politikai bestseller lett. Hayek megmutatja, miért következik szükségképpen a "bőség", az "egyenlőség" és a "harmónia" utópiájából az igazság elnyomása, az erkölcsi szabályok félresöprése, a legrosszabb fajta vezetők élre kerülése, akik gátlás nélkül valósítják meg saját céljaikat és élnek vissza a minden szocialista rendszerre jellemző diktatórikus hatalommal. A tervezés elkerülhetetlenségét hirdető felfogással szemben kimutatja, hogy a szabad társadalom olyan összetett jelenség, amely csak akkor működhet hatékonyan, ha számtalan szereplője önállóan követi céljait és működik együtt másokkal, ha az számára előnyös. A gazdasági szabadság hiánya viszont a demokrácia hanyatlásához s végül politikai elnyomáshoz vezet. Hayek mindezt épp akkor fejtette ki, amikor a fasiszta és kommunista ideológiák és gyakorlatok térnyerése minden korábbinál meggyőzőbben bizonyította a szerző aggodalmainak jogosságát. Napjaink középkelet-európai olvasóját pedig épp a közelmúlt eseményei győzhették meg arról, milyen döbbenetes előrelátásra vallott a szerző csaknem ötven évvel korábbi figyelmeztetése: "a demokratikus szocializmus nagy utópiája... nemcsak elérhetetlen, de céljaival olyannyira ellentétes következményekhez vezet, amelyeket sokan nem hisznek el, amíg az összefüggést elébük nem tárják a maga csupasz valóságában." TARTALOM Előszó az amerikai kiadáshoz I Előszó 11 Előszó az 1976-os kiadáshoz 15 Bevezetés 21 Az elhagyott út 33 Emberi akarat alakította ki a világ arculatát A modern civilizáció individualisztikus alapja A liberalizmus nem változatlanságra ítélt hitvallás Nem hagyták azonban fejlődni, elfordultak tőle Németország mint az új nekiindulás vezető hatalma A nagy utópia 49 Az új szabadság szocialista ígérete A szabadság szó jelentésének változása A megújított felfogásmódok A demokratikus szocializmus utópiája Individualizmus és kollektivizmus 59 A szocializmus jelentése: A "tervezés" jelentése: Az irányított gazdaság alternatívája nem a laissez-faire, hanem a verseny racionális kerete A központi irányítás és a verseny összekapcsolásai minden rendszernél alacsonyabb rendűek Miért "elkerülhetetlen" a tervezés? 73 A verseny nem válik lehetetlenné a technológiai változások hatására A monopóliumok térnyerésének okai A technológiai változások által előidézett új problémák Kompetitív keretben megvalósíthatatlan technológiai lehetőségek A tervezés követelménye jelentős mértékben a szakember szűk látókörű álláspontjából adódik Tervezés és demokrácia 88 A gazdasági tevékenységek központi irányítása átfogó és általános értékkódexet előfeltételez Egyéni és társadalmi célok Egyetértés a módszereket, nézeteltérés a célokat illetően Az állami fellépés hatókörének bővülésével csökken az egyetértés lehetősége A demokratikus "ellenőrzés" illúziója A végső érték nem a demokrácia, hanem a szabadság A tervezés és a törvény uralma 107 A Törvény Uralma Formális és lényegi szabályok A Törvény Uralmának alapvető értelme A formális és valódi egyenlőség konfliktusa Új fenyegetés a Törvény Uralmával szemben A Törvény Uralma és az emberi jogok A gazdaság ellenőrzése és a totalitarizmus 127 Politikai és gazdasági szabadság A pusztán gazdasági lekicsinylése A termelés ellenőrzéséből a fogyasztás ellenőrzése adódik Tervezés és a foglalkozás megválasztása Az árrendszer egyetlen alternatíváját a rendeletek és a tiltások jelentik A bőség mítosza A totalitárius ellenőrzés példátlan mértéke Ki, kit ellenőriz? 144 Szabadság és tulajdon Tervezés és a jövedelem elosztása Osztó igazságosság "Egyenlőség" "Igazságos" árak és "tisztességes"' bérek Ellentétes nézetek a megfelelő státussal kapcsolatban A szocializmus készítette elő a totalitárius ellenőrzés eszközeit "Középosztály" - szocializmus A versenyben álló szocializmusok közötti konfliktus Biztonság és szabadság 166 A biztonság két fajtája Szabad társadalomban elkerülhetetlen a jövedelem érdemtől független fluktuációja Meghatározott gazdasági státus biztonsága csak katonai szellemben szervezett társadalomban lehetséges A némelyeknek garantált gazdasági biztonság fokozza a többiek helyzetének bizonytalanságát A biztonság fokozódó követelményének jelentősége Miért a legrosszabbak jutnak a csúcsra? 183 A kollektivizmus morális hatásai A legalacsonyabb közös nevező eredményezi a legnagyobb homogén csoportot A szocializmusban rejlő partikularista tendenciák A hatalom bálványozása A társadalmi célok igazolnak minden eszközt A totalitárius állam által bátorított hasznos állampolgári szokások A vezető kiválasztása Az igazság vége 205 A propaganda szerepe Az embereknek nemcsak az értékeket kell elfogadniuk, hanem a terv alapjául szolgáló tényekről alkotott nézeteket is Az új értékek azáltal váltak elfogadhatókká, hogy a régiek nevén vezették be őket A tudás egyetlen területe sem maradhat ellenőrzés nélkül Igazság és gondolatszabadság A nácizmus szocialista gyökerei 221 A németországi antiliberális erők győzelméhez szocialista támogatás is hozzájárult Sombart, Plenge, Lensch, Spengler és Möller van den Bruck A szocializmus mint a liberális Nyugat elleni fegyver A közöttünk élő totalitáriusok 237 A német eszmények terjedése Történelmi realizmus more teutonico A tudósok totalitarizmusa A tőke monopolista szervezetei A munka monopolista szervezetei Anyagi feltételek és eszmei célok 261 A mi generációnk idegenkedése a gazdaságtól Szabad társadalomban egyetlenegy cél, még a munkanélküliség felszámolása sem uralhatja folyamatosan a többi célkitűzést Legtöbb reményünk megvalósítása a gyors gazdasági haladástól függ Az angol politikai eszmények hanyatlása A nemzetközi világrend kilátásai 282 A nemzeti tervezés és a nemzetközi világrend konfliktusa A gazdasági tevékenységek nemzetközi méretű irányítása még nagyobb politikai nehézségeket vet fel, mint a nemzeti irányítás Az eszmények csak erőszakkal megoldható konfliktusokhoz vezetnek Egy nemzetközi autoritást nem lehetne gazdasági ügyekre korlátozni Erős, ám korlátozott politikai hatalomra van szükség a gazdasági autoritások fölött A föderalista elv erényei A Törvény Uralma a nemzetközi szférában A túlzó nagyralátás veszélye Záró megjegyzések 305 Bibliográfiai jegyzet 307 Név- és tárgymutató 311