Újszövetségi etika

ELŐSZÓ Mi az etika? A görög világban az etosz szó eredetileg istállót jelentett, ahová a jószágot elhelyezték. Mivel ez az elhelyezés az állatoknak biztonságot adott, az etosz erre a biztonságra is vonatkozott. A szálláshely csak azoknak az állatoknak nyújtott biztonságot, melyek ott kiismerték magukat, megszoktak. Így lett a szó későbbi, átvitt értelme: szokás. Amikor az emberek viselkedésére alkalmazták a fogalmat, akkor ezzel a helyes magatartást minősítették, azt, ha az egyén a közösség bevett szokásai szerint cselekedett. A görög filozófiában már különbséget tettek az ethosz és az etika között. Az előbbin az erkölcsi tudat egészét és az erkölcsös élet gyakorlatát értették, az utóbbin az erkölcsi értékekről, kötelességekről, indítékokról szóló rendszerezett tanítást. Az etika szó latinos fordítása: morál. Bár Arisztotelész használta az "etika" szót először mai értelemben, már Szókratész foglalkozott vele. Miközben a Jó tudását az emberekben lévő objektív ismeretekre akarta visszavezetni, úgy találta, hogy az erény mindenkiben azonos és az tanítható. Platón azt tartotta, hogy a helyes cselekvés azért lehetséges, mert az örök valóságot adó ideák élén a Jó eszméje áll s a lélek képes visszaemlékezni (ez az ismeretszerzés) erre a legfőbb eszmére. Arisztotelész mutatott rá igazán az etika közösségi jellegére a nagycsalád, a háznép és a város vonatkozásában. Szerinte az ethosz alakítja az éthoszt, vagyis a szokás a jellemet. Az ethosz a háznépet és a várost alkotó egyedek és rétegek (kormányzók és kormányzottak, férj és feleség, úr és rabszolgák, szülők és gyermekek) közti kölcsönösségen alapszik, az anyagi és szellemi javak cseréje közben alakul. Vissza TARTALOM BEVEZETÉS 5 Mi az etika? 5 Mi az újszövetségi etika? 6 Miért van szükség az újszövetségi etikával foglalkozó könyvre? 8 Néhány jó szakkönyv 9 I. JÉZUS ETIKAI TANÍTÁSA 12 1. Kutatás történeti áttekintés 12 2. Jézus és a Törvény 14 Jézus, a Törvény tanítója 15 Tóra-kegyesség Jézusnál és kortársainál 16 Jézus radikalizálja (szigorítja) a Törvényt 18 Jézus enyhíti a Törvényt 21 Vallásszociológiai szempontok 23 3. Motivációk Jézus etikájában 24 Eszkhatológia 24 Bölcsességirodalmi hagyományok 28 4. Jézus etikájának szíve: a szeretettörvény 29 A kettős vagy nagy parancsolat 30 A szeretettörvény kiszélesítése 32 Az ellenség szeretete és az erőszaknélküliség 33 5. Konkrét etikai útmutatások 36 Bevezető gondolatok 36 Férfi és nő, házasság, család, válás 37 Munka, vagyon, szegénység, gazdagság 40 A hatalom, az erőszak és az állam 45 Haza, nép, más népek 53 Gyülekezeti szabályok 55 ,,Legyetek hasonlók azokhoz az emberekhez..." 57 6. Jézus etikai példaadása 60 Személyiség és ethosz 60 Társadalom és ethosz 61 Történelem és ethosz 62 Istentudat és ethosz 64 Exkurzus: A Hegyi Beszéd etikai tanításainak hermeneutikája és rövid exegézise 65 A Hegyi Beszéd hermeneutikai megközelítése 66 Felosztás 67 Válogatott részek exegézise 68 II. A KERESZTÉNY ETIKA KIFEJLŐDÉSE ÉS ELÁGAZÁSA AZ ŐSEGYHÁZBAN 82 1. A húsvét utáni gyülekezetek 82 Források 82 Motivációk 82 Normák 84 Konkrétumok 87 2. Hangsúlykülönbségek a törvényhűségben 91 A Q-forrás etikai jellegzetességei 91 A Márk előtti gyülekezet etikájából 92 Máté saját anyaga 93 Lukács saját anyaga 93 3. A hellenisták szabadsága a Törvénytől 94 4. A szinoptikusok etikai jellegzetességei 97 Márk evangéliuma 97 Máté evangéliuma 99 Lukács és az Apostolok cselekedetei 102 Az etikai tévút veszélyei a gnosztikus libertinizmusban és aszkézisben 107 Exkurzus: Lukács saját anyaga és redaktori szempontjai Jézus asztal közösségeiről 111 III. PÁL APOSTOL ERKÖLCSTANA 114 1. A páli etika történeti előfeltételei 114 A farizeus Saultól - a pogányok apostoláig 114 A páli etika egységének problémája 115 Városi keresztyének az 1. században 116 2. A páli etika motívumai 117 Indikatívusz és imperatívusz 117 Krisztológia 119 Pneumatológiai indítékok 120 Eszkhatológiai indítékok 121 Etikai paradigmák 123 3. Sokféleség a páli etikában 124 A teljes élet engedelmessége 125 Az egyes apostoli rendelkezések sokfélesége 125 A keresztyén szabadság és lelkiismeret szerepe 126 A parainézis és a konkrét intelmek 128 A páli iratok eltérő hangsúlyai 129 4. Pál etikájának forrásai (materiális kritériumok) 131 Közös etikai kiindulás a teremtésgondolat alapján 131 Az Ószövetség és a mózesi Törvény 133 A történeti Jézus és a megdicsőült Krisztus 134 A szeretet törvénye Pál apostolnál 135 5. Az etikus magatartás különféle területei a páli tanítás szerint 136 Individuális etika 136 A társadalmi rendek 138 6. A deuteropáli etika jellegzetességei 142 Kolosséi és Efezusi levelek 142 A pásztori levelek 145 Exkurzus: Példa a páli parainézisre. A Róm 12,3-8 exegézise 146 IV. AZ ÚJSZÖVETSÉG TÖBBI IRATA 150 1. János evangéliuma és levelei 150 A jánosi iratok szeretetfogalma 150 A bűn talányai 152 Motivációk a jánosi etikában 153 Etika és irónia 155 Az etika néhány területe 155 2. A Zsidókhoz írt levél 158 Az "intő szó" motivációi 158 A "vándorló nép" etikája 159 3. Négy katolikus levél 161 Jakab levele 161 Péter első levele 165 A Júdás levél és Péter második levele 168 4. A Jelenések könyve 171 A könyv sajátosságai 171 Indikatívuszok és imperatívuszok | 171 Jutalom, bűn és büntetés 172 Császárkultusz 173 Exkurzus: ,,Kereskedünk és nyereséget szerzünk". A Jak 4,13-17 exegézise 174