Uj Magyar Museum 1942. I/1.

Előszó A magyar ébredés korának képviselői, elsősorban annak a kornak egyik indítója: Kazinczy Ferenc, jól látták és tudták, hogy a felébredt és naggyá lenni kívánó nemzetnek elsősorban fővárosra van szüksége. Fővárosra szellemi, fővárosra gazdasági, fővárosra minden tekintetben. Fővárosra, amely mint központ az erőket összefogja, összefogva érvényesíti. Ezt a fővárost Széchenyi István gróf zsenialitása, Baross Gábor és mások istenáldott tehetsége meg is teremtette. Ma már van fővárosunk, amely valóban világváros, annak minden jó, de rossz tulajdonságaival is. Világváros, amelyben a lelkek könnyen elnemzetietlenednek; főváros, amely nélkül az országnak szinte moccannia sem lehet. Már pedig a nemzet fejlődése, erősödése kulturális, gazdasági, történeti alapon is azt kívánja, hogy a főváros mellett legyenek immár nekünk is Firenzéink, Nápolyaink, Velencéink, Müncheneink, Drezdáink és Hamburgjaink - szóval önálló életet élő, mégis a magyar életegységbe tartozó nagyvárosaink saját tájaikkal. A gyászos Trianon is erre figyelmeztetett bennünket. Ilyen tájkultúra s táj gazdasági élet kialakulására hivatott, történelmi múltjánál fogva is, Kassa, a felvidék centrális fekvésű nagyvárosa, amely Pozsonytól Máramarosszigetig tud vonzást kifejteni. Helyzetéből folyik, hogy a felvidék városainak kultúregyesületei örömmel fogtak össze Kassa felhívására a fenti cél szolgálásában. E felhívásnak, illetve az ezt követő összefogásnak lett eredménye, hogy a kassai Kazinczy Társaság nagy anyagi erőfeszítéssel és áldozattal életre hívta az élni akarásnak, a tájkultúra kialakításának, ápolásának ezt a látható jelét, melyet szeretettel, bizalommal helyezünk minden megértő magyar kezébe, aki az ország fejlődésének új útjait meglátta, és azt a vidéki táj kultúra emelésével szolgálni kívánja. Adja a jó Isten, hogy szándékunkat eredmény kísérje! Tartalom Buczkó Emil: Előszó 3 Sziklay László: Kazinczy jegyében 5 Mécs László: Pórasszony 10 Mécs László: A hullámvasút tetején 11 Vucskits Jenő: Írónevelés 13 Sziklay Ferenc: Mélységmutató földoszlop 25 Sziklay Ferenc: Ködben a volánnál 26 Sziklay Ferenc: Jóságért való imádság 27 Újszászy Kálmán: Mi bennünk a magyar? 28 Kotzián Katalin: A hangya álma 38 F. Boda István: Magyar hibák 39 Páll Miklós: A mi karácsonyunk 50 Pozsonyi Anna: Házasság 50 Ásgúthy Erzsébet: Add tovább a lángot 51 Hevessy Sári: Szeretem a fákat 51 Semetkay József: A költő és a táj 52 Magyar Gizella: Játék a fénnyel 60 Sirokay Zoltán: Ungvár multja és szellemisége 61 Mihalik Sándor: A kassai múzeum újabb Rákóczi-ereklyéi 69 Honti Lajos: Séta az Avason 78 Bálint Alajos: Régészeti feladatok a Felvidéken 79 Nyíresi-Tichy Kálmán: Egyszerű imádság 98 Szentkirályi Zsigmond: A cigánykérdés 99 Lukács Dezső: A természettudományos kutatások vidéki feladatai és jelentősége 109 Julius Barc-Ivan - Sziklay László: A koporsó 112 Fedor Paszicsnyik - Szőke László: Földem 118 Martinkó András: Rádió, irodalom, közönség 119 Molnár J. Jenő: Egyszerű szóval 125 Király Sándor: Szerves anyagok felületi konzerválása 126 Molnár J. Jenő: Halk a beszédünk 132 Molnár J. Jenő: Ők talán tudják 132 Bíró László: Gáspár bácsi zsiványt fog 133 Honti Lajos: A Szinva partján 138 Adattár: Nyíresi-Tichy Kálmán: A rozsnyói nemesség testületi szabályai és tagnévsora 1846-ból 139 Péterfi József: Ivanóczi Ivichich bányamérnök könyvtára 146 Gulyás József: Sipos Pálra vonatkozó iratok a pataki könyvtárban 150 Könyvszemle: Sziklay Ferenc: Szlovákiai magyar könyvek 153 Szénássy Barna: A gazdag Bolyai-irodalom 155 Ács Tivadar, Dala József, Erdélyi Tibor, Benyó Endre dr., ifj. Saád Endre dr., Gál István, Gerlőtei Jenő, Kerekes György dr., Marék Antal, Mády Zoltán, Mihalik Sándor, Molnár Pál, Sándor János, Szabó Adorján, Szekfű Gyula, Sziklay Ferenc, Szőke László, Szűcs Sándor, Wick Béla dr. könyveiről: Semetkay József, Szilágyi Károly, Sziklay Ferenc, Sziklay László, Wick Béla, Schulek Tibor, Király Sándor, Olán József, Lelkes Tibor és Feley Loránt 157-173