Történetek a Jóistenről

FÜLSZÖVEG Bibliai ihletésű legendákkal indul Rilke elbeszéléssorozata: a világ teremtésével, a Golgota drámájával. Innen jut el az itáliai reneszánsz, a pravoszláv népélet megrendítő jeleneteiig, hogy záródarabjában saját jelene, a tizenkilencedik századvég légkörét idézze föl. Kettős szál fűzi össze történeteit: a láthatatlan s mindenütt jelenvaló Isten sugallata és az ösztönösen felé forduló, gyermeki ámulat. Ezt a sugárzón tiszta tekintetet, a gyermekkorét, haláláig megőrizte a költő. Isten-élménye, teljes életművének sorsszerű meghatározójaként, újra meg újra visszakísért. A Történetek a Jóistenről a fiatal Rilke vallomása. 1899 novemberében, oroszországi utazásából visszatérve, tíz nap alatt írta meg, alig huszonnégy évesen. (Közvetlenül előtte született másik korai remeke, a Kornétás.) A magáratalálás boldog lendületében teremtő képzelete és játékos elbeszélő kedve együtt jelenik meg ebben a könyvében. Meglepőn új, derűsen fénylő színkeverésű mű, életigenlése soha többé nem ismétlődik meg Rilke későbbi pályáján. Egy-egy felnőtt barátnak, ismerősnek mondja el meséit Rilke, azzal, hogy ők adják majd tovább a gyerekeknek. érett és kezdő olvasóhoz éppúgy eltalálnak ezek a történetek, mert a megértő alázat hangján mindenkihez szólnak, a nagy irodalom törvénye szerint. Vissza TARTALOM Mese az Isten kezeiről 7 Az idegen 20 Miért akarja a Jóisten, hogy szegény emberek legyenek? 26 Hogyan jutott az árulás Oroszországba? 34 Hogyan halt meg dalolva az öreg Tyimofej? 43 Dal az igazságról 53 Jelenet Velence gettójából 67 Aki megleste a köveket 76 Hogyan lett a gyűszűből Jóisten 82 Mese a halálról, s egy idegen utóirat 91 Egy nélkülözhetetlen egyesület története 102 A koldus és a büszke kisasszony 115 A sötétségnek elmondott történet 124