Tíz igaz Szodomában

Előszó Nem volt Szodomában tíz igaz ember. Pedig a város megmenekült volna a végső pusztulástól, ha akad falai közt ötven-negyven-harminc-húsz vagy akár csak tíz igaz is. De nem volt. Ezért tűzeső, forró láva és kénköves zápor zuhogott alá az égből - a romlott főemberek vezette romlott nép városa és hazája mindenestül megsemmisült a lángok förgetegében. S hogy volt Szodománkban tíz igaz ember: a város megmenekült a végső pusztulástól. Zuhogott rá az égből a tűzeső, a háború forró lávája és kénköves zápor - a romlott főemberek vezette szerencsétlen nép városa és hazája sebzetten bár, mégis megmaradt a lángok förgetegének elcsendesülése után. Mert az igazak az élet tartó oszlopai. Egyenkint lehetnek gyengék, de együttes igazságuk erősebb a tűznél és halálnál