Titkos szolgálatban - Riportregény a kémek világából

Részlet a könyvből: Ezerkilencszáztizennégy augusztus elsején megmozdult Budapest népe. Az általános mozgósítás híre mozdította meg. A körútakat ellepte a népáradat. Valami nagy szédület vett erőt az embereken. A felkorbácsolt idegek, mintha megérezték volna, hogy ezen az augusztus elsején jelentőségteljes estéje lesz Budapestnek. Ég, lángol, forrong a főváros... Száz és száz tüntető csoport járja be az utcákat. Szétszakad, majd később ismét végtelen ember áradattá egyesül. Kávéházak, klubok, kaszinók előtt szónoklatok hangzanak el, rögtönzött népszónoklatok hevítik az izgatott kedélyeket. Fűzfapoéták szórják szét alkalmi, hevenyészett költeményeiket. Recseg a trombita... felbúg a tárogató... Ötvenezer főnyi tömeg állta el a Nagykörútat, - írják az akkori újságok. - Mozogni nem lehetett. A lelkes tömeg, mint egy ember kiáltotta: - Éljen a hadsereg! Éljen a király! - Vesz-szen Szer-bia! Ve-sz-szen Szer-bia! A nyitott ablakokból virágokat szórnak le a tömegre s az erkélyekről kendőket lobogtatnak a mosolygó arcok. Az előbb még rendetlen tömeg hirtelen katonai renddé formálja magát és a ,,Fel, fel vitézek" dallamára menetel. De csak egy-egy kávéház terraszáig.