Temetőkapu

A leányanyákról, a szerelem e meggyötört áldozatiról ősidők óta sok-sok változatban beszél minden nép irodalma. S szinte mindig szeretettel, mindig balladás villanásokkal. Mács József Temetőkapu c. regénye is egy "megesett" s a tragédiájába beleőrült leányról szól, megrendítően, lélektani hitellel, nagy művészi elmélyültséggel. S az örülethez vezető személyes sors lélektani ábrázolása mellett egy zárt közösség, a szlovákiai magyarság sorsregénye is a Temetőkapu. Palóc tájakon, az 1940-es, 1950-es megbolydult évek idején menetel benne, nagy bakancsokkal, a történelem. A falakon Masaryk és Horthy képei váltják egymást, a nagyhatalmak többször is átrajzolják a térképet, szóródik, szórattatik s újra kapaszkodik a nép. Mács a hősnője lelki gyötrelmeinek festése közben a történelemről is hiteles képet ad. A mintegy húsz éve írodott és első kiadásban 1987-ben megjelent regénnyel Mács József jelentőset alkotott - életműve kiemelkedő regényét írta meg.