Téma lezárva - kortárs orosz elbeszélések

Nem csoportosulásokat szeretnénk bemutatni ebben a kötetben, de még csak áramlatokat sem. Az volt a célunk, hogy merőben különböző szerzők műveit gyűjtsük egybe, olyanokét, akik egyébként sohasem futhatnának össze egy partin. Mert mi lehet közös a vlagyimiri ötvenhét éves Anatolij Gavrilov és a szverdlovszki huszonéves Irina Gyenyezskina, vagy a hasonló korú szentpétervári Ilja Sztogoff és a harkovi Mihail Jelizarov műveiben? Egyes-egyedül a hasonló földrajzi térség, az egykori Szovjetunió területe, ahol születtek, és természetesen az a tény, hogy oroszul írnak, még akkor is, ha ma már Ukrajnában vagy Berlinben élnek. És persze az is közös bennük, hogy csak a szovjetrendszer bukását követő években kezdtek el publikálni. Az új szerzők nem fárasztják már magukat a "szocialista realizmussal", nem sértenek tabukat, nem kívánják sokkolni a közönséget, nem abszolutizálják a formát, és nem követnek semmiféle módszert, ideológiát vagy esztétikai kiáltványban megfogalmazott elveket. Ilyen formán akár valódi "posztmodernek" is lehetnek, ha a posztmodernt mint esztétikai demokráciát, egy stílus diktatúrájának végét értelmezzük. Ezek a szerzők (és mások is persze) a lélek tengerén hánykolódnak. Olyan témákról írnak - szerelem, magány, öregedés -, amelyek nem orosz eredetűek. Ám amiről itt szó esik, és ahogyan beszélnek róla, az közvetlenül érint bennünket. Mindannyiunkat. A kötetbe szereplő szerzők: Andrej Bicskov, Szergej Bolmat, Viktoria Fomina, Anatolij Gavrilov, Andrej Gelaszimov, Irina Gyenyezskina, Alekszandr Hurgin, Mihail Jelizarov, Julia Kiszina, Tatyjána Nabatnyikova, Szergej Noszov, Oleg Posztnov, Jegor Radov, Natalja Szmirnova, Vlagyimir Szorokin, Vlagyimir Szpektr, Ilja Sztogoff, Vlagyimir Tucskov, Ludmila Ulickaja, Jana Visnyevszkaja, Marina Visnyeveckaja