Táncsics Mihály népképviselő 1848-1849

Népképviselő. Aligha van történelmi személyiségeink között, akire a szó inkább illenék, mint Táncsics Mihályra. A magát jobbágysorból értelmiségivé, politikai íróvá önerejéből felküzdő, a feudális államhatalom által lajstromba vett, nemsokára bebörtönzött ellenfél, majd a szabadság napján a státusfogság megszűntét jelképező, és néhány hónap múlva országgyűlési követté választott Táncsics eszmevilága, életútja kettős értelemben hitelesíti a fogalmat. Egyfelől népi élettapasztalatokból táplálkozó, azok által fűtött, megokolt s történelmi, nemzeti távlatokat befogó gondolkodásmódja és gondolati iránya avatja a nép képviselőjévé olyan helyzetben, amelyben - mint a Nép szava Isten szava című 1847-es művében írta - ,,sem élőszóbeli, sem írás- vagy nyomtatási oly szabad közlekedhet esünk nincs, mi által közérdekünk mellett magunk küzdhetnénk; másodszor, mivel az eddigi szokás és törvény szerént, magunk nem választhatunk s nem küldhetünk az országgyűlésre senkit, aki a mi érdekünkben munkálkodnék." Az ily helyzetben forradalmi jellegű reformokat követelő Táncsics közszereplővé válik azzal, hogy társadalmi, politikai, kulturális, egészében - s tudatválságos időszakokban különösen figyelni kell erre 1 tudati programot ad. Jobbágyfelszabadítás váltságdíj nélkül, közös, aránylagos teherviselés, jogegyenlőség, szabadság, közjólét, a népfelség alkotmánya - hirdeti, s így a nép ,,juss"- tudatának, nemzeti tudatának egyik felgyújtója. Tudatosít, közösséget épít, formál, az eszméi és személye hitelét egyszerre teremti meg, és - nemcsak személyes érvényű vonzat ez - ha időlegesen és feltételesen támogatókra lel is, döntően ellenzőket, ellenfeleket ,,toboroz" a maga számára még a liberális reformerek táborából is, s mennyire a hatalom berkeiből! Táncsics - a jogi helyzetét nézve - 1848-ig jobbágy, a földesúri joghatóság terpeszkedik a személye fölé. Azt teszi tehát, amit a jogtalanság állapotában a politikai intézményrendszer határain túlról tehet: programot ad a népnek, úgy képviseli. S a történelmi idő fordultával, 1848 tavaszától a részlegesen, ellentmondásosan megvalósuló polgári jogrend szabta határokon belül, a politikai intézményrendszer legfőbb - s Táncsics szerint a nemzet tagjának legnagyobb méltóságot adó - fórumán, a törvényhozásban is tevékenykedve - mint a népképviseleti országgyűlés valóban nép által választott követe - immár a nép által megfogalmazott követelések törvényjavaslatokba formulázója is. Azaz, most választóitól programot maga is kapván harcol az áprilisi törvények továbbfejlesztéséért. Ez a népképviselő másik, most már formálisan is megvalósult értelme, hiszen a politika nyílt, törvényes színterén cselekvőleg lehet jelen Táncsics. A folyamat, amelyet itt vázoltunk, ,,életszerűen" bonyolult, sokirányú mozgást takar. Füzetünk ajánló előszavában nem azt tartjuk feladatunknak, hogy taglaljuk az eseményeket, értekezzünk "Táncsics és korá"-ról - ennek kielégítő a történeti irodalma. Vissza TARTALOM Előszó 5 KÖVETVÁLASZTÁS 7 Országgyűlési követ 7 Követválasztás 7 Nyilatkozat 10 Utasítás 11 Petőfi Sándor 22 TÁNCSICS KÉPVISELŐVÉ VÁLASZTÁSA SIKLÓSON ÉS BÉKÉSEN 25 Körlevél 25 egyei hatóság fellépése 25 A vizsgálódó választmány jelentése 26 Tanúkihallgatási jegyzőkönyv 27 Szónokok nyilatkozata 29 Levelek Baranyából 30 A siklósi választás jegyzőkönyve 32 Az 1848-ik évi június 15-kén Békés megyében kebelezett Békés városban tartatott országgyűlési követválasztás jegyzőkönyve 3 3 Táncsics nyilatkozata a képviselőház II. ülésén, 1848. július 6-án 36 Politikai hitvallásom 36 A NÉPKÉPVISELŐ 39 Úrbér és mégsem úrbér 39 Levél Biharból, május 22-én 40 Levél Neszmélyből, május 25-kén 41 Omorovica, úrbér 42 Táncsics indítványa a legelő-elkülönözésből eredt sérelmek orvoslására a képviselőház XXL ülésén, 1848. július 29-én 43 Hűbériség 44 Kórós község petíciója 44 Vejti község petíciója 46 Kisszentmárton petíciója 46 Táncsics indítványa az 1848. évi X. tc. 1. §-a eltörléséről a képviselőház XXXI. ülésén, 1848. augusztus 10-én 48 Siklósi választókerület kívánatai Számadás a választóknak 53 Táncsics törvényjavaslata a dézsma és a regálék eltörléséről a képviselőház XLIV. ülésén, 1848. augusztus 29-én 55 Levél Szabolcsbul, aug. 4. 1848. 56 Státusadósság 56 Szüret és bordézsma 58 Táncsics barátom! 5 8 Szeretett testvéreim 60 Kazinczi Gábor 61 Levél Táncsicshoz 63 Mező-Berény (Békés m.) 64 Levelek 67 Országgyűlés 68 Tisztelt barátunk, Táncsics Mihál! 69 Levél Táncsicshoz 69 Levél Táncsicshoz 71 Üdvözlek 1-ső november 71 Táncsics indítványa a vámokról a képviselőház CIII. ülésén, 1848. november i-jén 72 Törvényjavaslat a közteherviselésről és vámokrul 73 Javaslatok 74 Táncsicsról, vagy ha tetszik, Táncsicsnak 76 HOL A HIBA? 81 Új alkotmány-javaslat, Március 15-ének évnapi emlékeül 81 Kedves Táncsics komám! 94 Egy levél választóimnak 96 Hol a hiba? 107 Népfölkelés 109 FÜGGELÉK 111 Idegen és ritka szavak, történelmi fogalmak, latin szövegek értelmezése 112 Számozott jegyzetek 115