Szószék és világosság

A könyv azzal a műfajjal a prédikációval foglalkozik, amely még a vallásos irodalmon belül is mostohagyermeknek számít. Alapvető kérdése, hogy mennyiben hagyományos és mennyiben változott a műfaj a felvilágosodás korában, illetve a megváltozott eszmei környezet hogyan hatott a szentbeszédekre. A 18-19. század fordulójának magyar vallásos irodalma meglehetősen feltáratlan, pedig nélküle nem rajzolhatunk teljes képet sem a kor literatúrájáról, sem a felvilágosodás magyarországi megjelenéséről és recepciójáról. Ez a könyv azzal a műfajjal a prédikációval foglalkozik, amely még a vallásos irodalmon belül is mostohagyermeknek számít. A prédikáció pontosan ebben a korban kezdett kikopni a kanonizált irodalom világából. A mű alapvető kérdése, hogy mennyiben hagyományos és mennyiben változó műfaj a prédikáció a felvilágosodás korában. Törekszik bemutatni, hogy az átlagos templomba járó hívőkhöz papjaik által milyen interpretációban jutottak el a különböző korabeli nézetek, vélemények, szellemi áramlatok. A prédikációk formai, tartalmi, stilisztikai jellegzetességei mellett azt is megvizsgálja, hogy a megváltozott eszmei környezet hogyan hatott a szentbeszédekre, hogyan alakult polémikus hangjuk, milyen társadalmi és politikai nézetek érhetők tetten a szövegekben, illetve hogy milyen teológiai hangsúlyeltolódások figyelhetők meg bennük, különös tekintettel a katolikusok és a más felekezetűek viszonyulására. Ez a könyv több év munkája, sok ezer korabeli nyomtatott és kéziratos prédikáció áttanulmányozása után született meg. A hatalmas forrásanyag térben, idben, gondolkodásban, műveltségben, stílusban és a célközönség megszólításában a legeltérőbb jelenségeket hordozza, ezért a m igyekszik a legjellemzőbb, a legalapvetőbb tendenciákat kimutatni, a legfontosabb sajátságokra felhívni a figyelmet. Tágítja a prédikáció-történeti kutatásokat, amelyek eddig jobbára a barokk kor végéig tartottak, egyben tovább árnyalja a hazai felvilágosodás-kutatás eredményeit. A korabeli szentbeszédek felmérhetetlenül gazdag forrásértékkel rendelkeznek a történeti és helytörténeti, filozófiai, szociológiai, néprajzi, kultúrtörténeti, vallásfilozófiai, dogmafejlődési, életmódtörténeti és egyéb tudományos kutatások számára. E munka nem titkolt célja, hogy akár viták, kiegészítések, újabb kutatások árán egy hosszú folyamat elindítója legyen. Remélhetőleg mind a szakmabeliek, mind az érdeklődő olvasók haszonnal forgathatják..