"Szevasztok, én meghalok!"

Jobbágyi Gábor könyve minden bizonnyal kovászként fog hatni, vitákat fog kiváltani, s ezek a viták szükségszerűen lendületet adnak a további kutatásoknak. A még fennmaradt kórházi iratok, temetői feljegyzések és eddig ismeretlen tömegsírok felkutatása éppúgy közelebb vihet a pontosabb ismeretekhez, mint a volt Szovjetunió levéltáraiban bizonnyal fellelhető iratok... Alapos átgondolásra ajánlom tehát ezt a kötetet a szakembereknek éppúgy, mint az érdeklődő közönségnek. Legyen továbbá tisztelgés az ismeretlen sírokban nyugvó hősök és áldozatok emléke előtt, akiknek nevét nem ismerjük, s a sírjukra senki sem tesz le egy szál virágot. (Kahler Frigyes)