A KönyvKereső szolgáltatás csak regisztrált ügyfeleink számára elérhető.
Hogy igénybe tudja venni, kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon oldalunkon.
Balogh József László Gyula Moravcsik Gyula Szekfű Gyula Pais Dezső Váczy Péter Ember Győző Balanyi György Huszár Lajos Szentpétery Imre Fettich Nándor Alföldi András Mihályi Ernő Csó
Szent István emlékkönyv - László Gyula: Adatok a koronázási jogar régészeti megvilágításában - Pais Dezső: A veszprémvölgyi apácák görög oklevele mint nyelvi emlék - Huszár Lajos: Szent István pénzei - Szentpétery Imre: Sz
Kötés típusa: Fűzött keménykötés
Oldalszám: 819 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar
Méret: 29 cm x 21 cm
ISBN: 963-360-452-4
Megjegyzés: Reprint kiadás a Magyar Tudományos Akadémia 1938-as kiadása alapján. Fekete-fehér fotókat, reprodukciókat tartalmaz. Kihajtható melléklettel.
Fülszöveg
"Hazánk első szent királya, aki minden vonatkozásban tökéletes ember volt, közel ezer esztendő óta mint igazi apostolunk és atyánk: mint a legkiválóbb katolikus uralkodó és mint a katolikus Egyház nagy szentje él szüntelen a magyar nemzet köztudatában, amit ebben az Emlékkönyvben történettudásaink színe-java a rendelkezésre álló hazai és külföldi történelmi források alapján tudományosan is alátámaszt és megerősít. "Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás ezen sorokkal kezdte ötven évvel ezelőtt a híres Szent István Emlékkönyv bevezetőjét. Az Emlékkönyv szerkesztésére a Magyar Tudományos Akadémia elnökétől 1936 januárjában kapta a megbízatást. A bevezető mellett ötven tanulmányt tartalmazó monumentális Emlékkönyv a kor legmagasabb tudományos szintű feldolgozásában adta közre mindazt, amit az Európa-hírű nevekben bővelkedő, kiváló szakmai fölkészültségű szerzőgárda szorgosan összegyűjtött Szent Istvánról és koráról, az egyház- és államszervezésről, valamint a nagy király alakjának utóéletéről. A hazai történetírás egyes területeken azóta sem tudott új, döntően más vagy nagyobb jelentőségű eredményeket fölmutatni. A közelmúltban megjelent, összefoglaló jellegű művek egész sora merít ebből a manapság egyre nehezebben föllelhető és egyre nagyobb értéket képviselő tanulmánygyűjteményből.
A megújult történelemszemlélet és történetírás nem mondhat le a nagy elődök máig érvényes, forráskutatásokkal bőségesen megalapozott eredményeiről: valamint nem engedheti meg azt a fényűzést, hogy ez az alapvető könyv továbbra is csak a legszűkebb szakmai körök számára legyen hozzáférhető. E szempontok figyelembevétele indította a Kiadót, hogy Szent István halála 950. évfordulóján az ötven éve megjelent ötven tanulmányból a legjobb, legidőtállóbbnak bizonyult Húszat ismét közreadja, élve a reprint nyújtotta lehetőségekkel.
A szerkesztés gondosan ügyelt arra, hogy a válogatás révén a tanulmánykötet eredeti, belső szerves egysége lehetőleg ne sérüljön és az írások téma szerint minél nagyobb területet öleljenek el, a komplex történelmi valóságot minél teljesebben közvetítsék. A tanulmányok első csoportja az előzményekről, pontosabban a kereszténység és a magyarság kapcsolatáról tudósít. Szent István egyház- és államszervezését négy tanulmány taglalja. A magyarság további sorsát meghatározó II. Konrád német-római császárral vívott háború okait, lefolyását ismerteti ezt a második egységet lezáró értekezés annak bizonyságaként, hogy Szent István munkássága kiállta a legkeményebb próbát is. Szent királyunk oklevelei, az "Intelmek" forrásai és a veszprémvölgyi görög oklevél a művelt olvasóközönség részéről is érdeklődésre tarthat számot. Szent István családi története hasznosan egészíti ki az előző írásokat, hiszen a személyes kapcsolatok jobb ismerete háttérinformációkkal szolgál. A Szent Korona körül hazakerülte óta zajlanak a viták, ám a végleges következtetések kimondása még messze van. Ezért kiemelkedő jelentőségű az, e témakörhöz kapcsolódó három tanulmány újbóli közzététele. Szent István alakját a középkori magyar és külföldi történetírás sok-sok forrása őrizte meg, ezek áttekintése nélkülözhetetlen az elmélyültebb történelemismerethez. Mindennek összegzéseként "Szent István a magyar történet századaiban" Szekfű Gyula tollából látott napvilágot. A szerzők névsora a kötet értékeiért kezeskedik: Alföldi András, Balanyi György, Balogh József, Csóka J. Lajos, Döry Ferenc, Ember Győző, Fettich Nándor, Gombos F. Albin, Huszár Lajos, László Gyula, Mihályi Ernő, Moravcsik Gyula, Pais Dezső, Szekfű Gyula, Szentpétery Imre, Váczy Péter.
A tanulmányokat gazdag képanyag egészíti ki. Az Emlékkönyv újra hozzáférhetővé válása jelentős gazdagodás Szent István és kora források alapján történő, kritikai megismerésében. Vissza
Tartalom
Serédi Jusztinián: Szent István 7
Alföldi András: A kereszténység nyomai pannóniában a népvándorlás korában 23
Moravcsik Gyula: A honfoglalás előtti magyarság és a kerszténység 45
Váczy Péter: Magyarország kereszténysége a honfoglalás korában 87
Csóka J. Lajos: A magyarok és a kereszténység Géza fejedelem korában 141
Balanyi György: Szent István mint a magyar keresztény egyház megalapítója és szervezője 167
Mihályi Ernő: Szent István monostorai 199
Moravcsik Gyula: Görögnyelvű monostorok Szent IStván korában 225
Váczy Péter: A királyság központi szervezete Szent István korában 261
Gombos E. Albin: Szent István háborúja II. Konrád német-római császárral 1030-ban 299
Szentpétery Imre: Szent István király oklevelei 325
Balogh József: Szent István "intelmei"-nek forrásai 395
Huszár Lajos: Szent István pénzei 427
Döry Ferenc: Szent István családi története 457
Pais Dezső: A veszprémvölgyi apácák görög oklevele mint nyelvi emlék 489
Szekfű Gyula: Szent István a magyar történet századaiban 527
Ember Győző: Szent István a középkori magyar történetírásban 607
Gombos E. Albin: Szent István a középkori külföldi történetírásban 629
Moravcsik Gyula: A magyar Szent Korona a filológiai és történeti kutatások megvilágításában 675
Fettich Nándor: A prágai Szent István-kard régészeti megvilágításban 725
László Gyula: Adatok a koronázási jogar régészeti megvilágításában 769
A kötet képeinek jegyzéke 811
Szerkesztői utószó 818