Szent Ágoston vallomásai

Fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel kísérte: Városi István TARTALOM: I. könyv Isten serkentéséből vágyakozik Isten dicséretére 17 Benne van a hívogatott Isten és ő az Istenben van 18 Isten mindenütt egészen van, de semmiféle teremtmény nem fogadja be őt teljesen 19 Isten bölcsessége és magyarázhatatlan tökéletessége 20 Isten szeretetét és bűneink bocsánatát kéri 21 Kicsi korára emlékezik és magasztalja a gondviselő, örök Istent 22 A kicsi kor is már bűnökkel terhes 25 A gyermek első szavait tanulja 27 Gyűlölte a tudományt, szerette a játékot és félt a veréstől 28 A játék és a színpad szeretete elvonta figyelmét a tanulástól 30 Betegségbe esik és a keresztségért könyörög, ezt azonban édesanyja bölcs megfontolással későbbre hagyja 31 Kényszerítették a tanulásra, az Isten mindent jóra fordított 32 Milyen tanulmányokban találta legtöbb örömét a gyermek 33 Utálta a görög nyelvet 35 Istenhez könyörög 36 Elítéli az ifjúság oktatásban mutatkozó hibákat 37 Tovább kárhoztatja az ifjúság szellemi nevelésének módját 39 Az emberek többet bíbelődnek nyelvtani szabályokkal, mint Isten parancsaival 40 A gyermekkor bűnei kísérnek minket a későbbi esztendőkben is 41 Hálaadás Istennek a gyermekkori adományaiért 43 II. könyv Ifjúkora vétkeiről emlékezik 44 Tizenhat éves korában az érzéki szenvedély rabságába kerül 45 A szülők tervezgetése és a tanulmányok folytatása 47 Cimboráival senki sem vétkezik 51 A jó színében gonoszságra csábító dolgok csupán Istenben igazak és tökéletesek 52 Istennek hálálkodik bűnei bocsánatáért és megköszöni, hogy sok más gonoszságtól is megoltalmazta őt 55 A bűnös társaság is kedvére volt a lopásban 56 A bűnös cimboraság fertőző hatása 57 Minden jó Istenben van 58 III. könyv A hajszolt szerelem igézetében 59 Vonzódik a tragikus színjátékokhoz 60 A szónoki iskolában visszaborzad a Rendbontók fölforgtó cselekedeteitől 62 Cicero "Hortensius"-a fölébreszti benne a bölcsesség szeretetét 64 Visszariad a Szentírás nyelvezetének egyszerűségétől 65 Miképpen került a manicheusok tőrébe? 66 Ínyére volt az összevissza manicheus tőrébe? 66 A manicheusok ellen kifejti, hogy milyen bűntényről és milyen gaztettektől kell utálattal elfordulnunk 72 Anyja sírása és álma 73 Egy püspök vigasztaló válasza a kesergő Monikának 77 IV. könyv Másokat is téves útra csábított 79 Szónoklatot tanít. Ágyasa van. Lenézi a győzelmet hirdető jóst 80 A csillagjóslás babonaságába keveredik és a bölcs tanácsokat kap egy öreg barátjától 82 Barátja betegsége és halála. Súlyos fájdalom marcangolja a lelkét. A keresztség csodálatos hatása 84 Miért édes a kesergők könnye 86 Roppant fájdalom gyötörte könnye 87 A fájdalom végre elviszi őt szülővárosából 88 Az idő és a jóbarátok meggyógyítják szíve szomorúságát 89 Boldog, aki az Istenben szeret 90 Nem adnak megnyugvást az esendő teremtmények 91 Elmúlnak mind a teremtett dolgok, csupán az Isten örökkévaló 92 Ne helytelenítsük a szeretetet, csak Istent szeressük mindabban, amit szeretünk 93 Honnét származik a szeretet? 95 Művét Hierius mesternek ajánlotta 96 Anyagi fogalmak nyűgözik le és nincs érzéke a szellemiek iránt 98 Aristoteles kategóriáját és a szabad művészetekről írt könyveket megérti a maga erejéből 100 V. könyv Isten dicsérete serkenti szívét 105 Nem futhat Isten elő a bűnös ember 106 Faustusról és teremtőjüket a teremtmények nyomán meg nem ismerő bölcselők vakságáról 107 Csupán Isten megismerése boldogít 110 A manicheusok tudatlansága a csillagok körül más tekintetben is megingatja hitét 110 Az ékesen szóló, de tudatlan Faustus 112 Egyre idegenebbül érzi magát a manicheus eretnekségben 114 Anyja akarata ellenére Rómába utazik 116 Súlyos betegségbe esik 118 Tévelyeg az evangéliumi tanítás elfogadása előtt 120 Újra érdeklődik a katolikus vallás iránt 123 A római diákok gonoszságai 124 Milánóba megy és ott Ambrus püspökkel találkozik 125 Ambrus beszédeinek hatására lassan föleszmél tévelygéseiből 126 VI. könyv A félig manicheus, félig katolikus Ágoston 129 Ünnepi emléklakomák a vértanúk sírjánál 131 Ambrus püspök tömérdek munkája 132 Szent Ambrus fejtegetése nyomán dereng előtte az egyház tanítása 134 A Szent Könyvek tekintélyéről és szükséges voltáról 136 A törtetők nyomorúságos állapotáról 138 Alypiust elvonja az esztelen cirkuszi játékoktól 140 Alypius és a gladiátor játékok 142 Alypiust tolvajként megfogják 143 Alypius romlatlansága. Nebridius megérkezése 145 Aggódva fontolgatja, hogy miképpen rendezze be életét 147 Alypiussal vitatkozik a nőtlen életről 149 A házasság útján 151 Közös életről tűnődik barátaival 152 Ágyasát elbocsátja, de ismét másikat vesz magához 153 Állandóan félt a haláltól és az ítélettől 153 VII. könyv Istenről, mint végtelen téreken elömlő anyagi valóságról elmélődik 155 Nebridius bizonyítéka a manicheusok ellen 157 A bűn oka a szabadakarat 158 Romolhatatlan az Isten 160 Újra töpreng, hogy honnét származik a rossz? 161 Elszakad a csillagjósok babonáitól 163 Gyötrődik a rossz eredetének kérdése miatt 166 Miképpen könyörült meg rajta az isteni irgalom 168 A platonikus könyvekben megtalálja az örök Ige alázatát 168 Földerül Ágostonnak az Isten fényessége 171 A teremtmények miképpen vannak és nincsenek 173 Jó minden létező 173 Minden teremtmény magasztala az Istent 174 Az épeszű embernek Isten minden alkotása tetszik 175 Miképpen van igazság és hamisság a teremtményekben 176 Minden jó, de nem minden alkalmazkodik más egyébhez 176 Az isteniek megismerésénéek akadályai 177 Egyedül Krisztus a mi üdvösségünk útja 178 Hogyan vélekedett Krisztus megtestesüléséről 179 A platonikus könyvek olvasása gyarapítja tudását, de kevélyíti őt 181 A Szentírás igazságait nem találta meg mind a platonikusok könyvében 182 VIII. könyv Elhatározza, hogy Simplicianust keresi föl élete megjobbítása ügyében 185 Victorinus rhétor megtérése 188 Az Isten és az angyalok öröme a bűnösök megtérésén 191 Miért örülünk jobban a kiváló emberek megtérésén 193 Milyen akadályok gátolták még a megértésben 194 Pontitianus elbeszéli Szent Antal életét 196 Pontitianus szavai megrendítik Ágoston lelkét 200 Tépelődve a kertbe távozik 202 Honnét van, hogy a lélek parancsol és ugyanakkor ellenáll magának? 204 Ismét a manicheusok ellen 205 A test és a lélek küzdelme Ágostonban 208 Ágoston a csodálatos hang intésére teljesen megtér 210 IX. könyv Isten jóságos irgalmát magasztalja 213 Az őszi szünetig halasztja rhétori tisztétől való megválását 214 Verecundus átengedi falusi birtokát 216 A cassiciacumi munka. A zsoltárok fejtegetése közben csodálatosan meggyógyul fogfájása 218 Ambrustól két tanácsot olvasmányai dolgában 223 Alypiussal és Adeodatussal együtt Milánóban megkeresztelkedik 224 A milánói egyházi ének. Szent Protasius és Gervasius ereklyéinek megtalálása 225 Evodius megtérése. Monika jellemzése és halála 227 Édesanyja szelíd türelme 229 Az örök boldogságról beszélget édesanyjával 232 Monika elragadtatása és halála 234 Hogyan gyászolta édesanyját. Az elhunytakért való áldozatról 236 Imádkozik elhunyt édesanyjáért 239 X. könyv Csupán Istenben van reménységünk és örömünk 243 Ismeri az Isten titkainkat. Mit jelent tehát az Istennek szóló vallomás? 244 Milyen célból vallja meg, nem hogy mi volt egykor, hanem hogy mivé lett? 245 Milyen célja és haszna van ennek a vallomásnak? 246 Az ember nem ismeri teljesen magát 248 Mit szeretünk, ha Istent szeretjük? Miképpen ismerjük meg teremtényeiből az Istent? 249 Érzéki, vagy testi erővel Istent nem találjuk 252 Az emlékezet hatalma 252 A tudományok emlékezete 255 A tudomány elemei nem érzékeink útján kerülnek emlékezetünkbe, hanem az emlékezet rejtettebb zugaiból törnek elő 256 Mit jelent a tanulás 257 A matematikai dolgok emlékezete 258 Az emlékezésre is emlékezünk 259 Hogyan őrzi emlékezetünk a lélek érzelmeit és miképpen emlékezünk örömeinkre a szomorúságunkban 259 Távoli dolgokra is emlékezünk 261 A feledésnek is van emlékezete 262 Nagy az emlékezés ereje, de túl kell rajta lépnünk, hogy Istent megragadjuk 264 Nem találnók az elveszett dolgot, ha nem őrizné emlékezetünk 265 Mit jelent az emlékezés? 266 A boldogságot minden ember óhajtja, tehát szükséges, hogy előbb ismerje 267 Miképpen őrzi emlékezetünk a boldog életet? 268 Hol van, és milyen a boldog élet? 270 A boldog életről tovább 270 Örvendezik, mert emlékezetében ott van az Isten 272 Az emlékezet melyik fokán található az Isten 272 Hol találjuk meg az Istent 273 Hogyan ragad meg Isten szépsége minket 274 A földi élet nyomorúságai 274 Istenben van minden reményünk 275 Megvallja a testiséghez való viszonyát 276 Küzdelem a torkosság ellen 278 Az illatok csábítása 282 A hallás élvezetéről 282 A szemek kívánsága 284 A kíváncsiság kísértése 287 A kevélységhez való viszonya 290 Milyen hatással van rá az emberi dicséret 292 A hiú dicsőség veszedelme 294 Az önszeretet ereje és természete 295 Magában és a mindenségben kutatta az Istent 295 A hármas kívánság 297 A gonosz lelkek segítségül hívásáról 297 Krisztus az igazi közvetítő 298 XI. könyv Miért vall a minden gondolatunkat ismerő Istennek? 302 Kegyelmet kér az Írás megértésére 303 Csak Isten ajándékából érthetjük Mózes írását a menny és a föld teremtéséről 305 Maga a teremtés hirdeti Teremtőjét 306 Semmiből teremtette Isten a világot 306 Miképpen mondotta Isten, hogy legyen világ? 307 Isten Igéje Istennel együtt örök 308 Forrás az Isten Igéje, belőle minden igazságra oktatást kapunk 309 Hogyan szól szívünkhöz az Isten igéje 310 Mi cselekedett Isten az ég és a föld teremtése előtt 311 Isten örökkévalósága nem ismer időt 311 Mit cselekedett Isten a világ teremtése előtt 312 A teremtett idő előtt nem létezett idő 313 A három különféle idő 314 Az idő mértékéről 315 Melyik időt mérhetjük, és melyiket nem 317 Hol van a múlt és a jövő idő 317 Hogyan van jelen, múlt és jövő idő? 318 Nem találja módját: hogyan tanít meg Isten a jövőre 319 Hogyan nevezzük a három különböző időt 320 Hogyan lehet mérnünk az időt 320 E talányos kérdés megoldását kéri Istentől 321 Mi az idő 322 A test mozgását idővel mérjük 324 Újra Istent kérdezi 325 Hogyan mérjük a lélekben maradó időt 327 Lelkünkkel mérjük az időt 330 Könyörög, hogy az időre szétszórt figyelme immár Istenre irányuljon 331 Ismét e kérdés fölvetői ellen fordul: mit cselekedett Isten a világ teremtése előtt? 331 Hogyan ismer az Isten, és hogyan a teremtmény? 332 XII. könyv Nehéz az igazság kutatása 335 A kettős ég és föld 336 Mit jelent a sötétség a mélység színe fölött 336 A puszta és üres földről 337 Miért kapta ezt a nevet az alaktalan anyag 338 Egykori manicheus vélekedése és jelen elgondolása az alaktalan ősanyagról 338 Isten semmiből alkotta az eget, vagyis az angyalokat és a földet, vagyis az alaktalan ősanyato 339 Semmiből lett az alaktalan ősanyag és belőle valók a látható teremtmények 340 Miért mondja az Írás napok említése nélkül, hogy "kezdetben teremté az Isten az eget és a földet" 341 Istentől kér oktatást 342 Mit tanult Istentől 343 Az idő nélkül való kettős teremtmény 345 Miért említi az Írás időjelzés nélkül, hogy "kezdetben teremté az Isten a mennyet és a földet"? 346 A Szentírás mélysége 347 Nem tagadhatják Szent Ágoston eddig állított tételeit ellenfelei 347 Semmi köze az isteni igazság ellenlábasaihoz 350 A "menny és a föld" szavakban más is érthető 351 Milyen tévedés nem árt a Szentírásban 353 Nyilvánvaló igazságok 354 A "kezdetben teremté stb." szavak különféleképpen magyarázhatók 355 "A föld azonban puszta és üres volt" szavak különféle magyarázata 356 Nem ellenkezik a Szentírással, hogy alkothatott az Isten valamit, amiről nem beszél Mózes első könyve 357 A Szentírás magyarázatában való nézeteltérés két fajtájáról 359 Némely igazságról nem állítható biztosan, hogy ezt, vagy amazt gondolta-e közülök Mózes 360 A más magyarázatot vakmerően fitymálók ellen 361 Milyen beszéd illik a Szentíráshoz? 363 A Szentíráshoz alázatos és egyszerű beszédmód illik 364 A tudósok különféleképpen magyarázzák az Írást 365 Hányféleképpen mondhatunk elsőbbnek valamit 366 A Szentírást különböző módon értelmezők találkoznak a szeretetben és az igazságkutatásban 368 Mózes minden, szavaiban megtalálható igazságra gondolt 369 A Szentírás igazi értelmét a Szentlélek tárja föl nekünk 370 XIII. könyv Istenhez könyörög, mert Isten jósága őt is oltalmazza 371 Isten jóságából léteznek és tökéletesülnek a teremtett dolgok 372 Minden az Isten kegyelméből van 373 Isten a teremtett dolgokra nem szorul 374 Az Isten Háromsága a Teremtés Könyvének első szavaiban megmutakozik 375 Miért mondja az Írás, hogy Isten Lelke lebegett a vizek fölött? 378 Isten ajándékából van minden 379 A Szentháromság jelképei az emberben 380 A világ teremtése az egyház alapítását jelképezi 381 Az ember megújítása nem tökéletes, amíg itt él a földön 382 A boltozat és a felső vizek allegorikus magyarázata 385 Csupán az Isten ismeri magát teljes mivoltában 387 A Teremtéstörténet további allegorikus fejtegetése 387 A Teremtéstörténet folytatólagos magyarázata 388 Folytatás 391 A csúszómászók és a szárnyasok jelképes magyarázata 393 A Teremtéstörténet folytatólagos fejtegetése 394 A Teremtéstörténet következő részének magyarázata 397 A keresztény ember ítélkezéséről 398 Miért áldotta meg Isten az embert a halakkal és a madarakkal együtt, és miért nem áldotta meg a többi állatot? 401 A Teremtéstörténet gyümölcseinek magyarázata 403 Élvezet és hasznos származik a felebarátnak juttatott jócselekedetekből 405 Mit jelentenek a halak és a tengeri szörnyek? 407 "És látá az Isten, hogy mindaz, amit alkotott, felette jó volt" 408 Hogyan kell értenünk: nyolcszor látta az Istent, hogy jók a művei? 408 Manicheus hóbortok 409 A jámbor embereknek ugyanaz tetszik, ami az Istennek is tetszik 410 Isten műveinek összefoglalása 411 A Teremtés történetének rövid megismétlése 412 A mindenség teremtésének jelképes magyarázata 413 Békességet könyörög 414 Miért nem követi este a hetedik napot? 414 Mikor pihen majd bennünk az Isten? 415 A teremtett dolgokat másképpen látja az Isten, és másképpen az ember 41